Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541

552 bolla márton és édell károly f grorum«, István országában, ült volt. íme Bruno tanúsága igazolja a Cbabani Ademarus »Ungria Nigra« elnevezését, a melyet az »Erdö-elve« nevezés csak akkor szorított ki, mikor az új ország egészen és igazán keresztyénné s a magyar korona birtokává lett. Sz.-Bruno a besenyőktől a fekete magyarokhoz akart elmenni : de mert hallván, hogy Sz.-Péter követsége már eljött hozzájok, a pruszokhoz fordúl.*) Ebből azt is kiértjük világosan, hogy Istvánunk idejében s Sz.-Bruno ott-léte korában Fekete Magyarországon, az utóbbi Erdélyben, szó sem vala keresztyénségről, annál kevesbbé metropolita és püspökök igazgatása alatt élő római vagy rumun keresztyénség röl. Sz.-Brunónak tehát mind hallgatása eme rumun keresztyénségröl, mind nyilatkozása a fekete magyarokról, egyaránt erősen tagadja az oláhok létét Sz.-Istvánunk idejében.2) Ehhez járúl még egy hallgató tanúság. Azon időtájban, midőn Sz.-Bruno a besenyőknél tartózkodik vala, István királyunk Ahtummal hadakozék s azt legyőzé. Ahtuin Maros nevű várban székelvén, a Kőröstől fogva a Dunáig uralkodott, sőt erdélyi só-bányákat is kerítvén hatalmába, a Maros révein egész a Tiszáig vámot szedett (usurpabat sibi potestatem super salinas regis, descendensque in Morossum constituebat in portubus ejusdem fluminis usque ad Tibiscum tributuarios et custodes, et concludebat omnia sub tributo.) Ahtum már keresztyén s Bödönből kapván szerzeteseket, Maroson egy görög monostort alapított volt. István a győzelme után a győző vezér nevéről Csanádra változtatá a Maros nevet s az ott alapí-x) Ego autem nunc flecto ad Pruzos, ubi qui praecessit nunc praecedere debet, qui illa omnia fecit et nunc faccre debet : clemens Deus et senior meus pietiosissimus Petrus. Audivi enim de Nigris Ungris, ad quos, quae nunquam frustra vadit, Sancti Petri prima legatio venit, quamvis nostri — quod Deus indulgeat — cum magno peccato aliquo coecarentur ; qui conversi omnes facti sunt Christiani. — Csudálkozom, liogy Giesebrecht (Geschichte der deutschen Kaiserzeit, II, 194.) úgy érti Bruno ezen szavait, mintha a besenyőket nevezné fekete ungroknak. 2) Bruno levelét csak 1856 óta ismeri a história. Először adta ki Hilferding, azután 1858-ban Miklosich a »Slavische Bibliothek« II. kötetében. A M. Nyelvészet után Wenzel is kiadta az Árpádkor okleveleiben.