Századok – 1879

Értekezések - HUNFALVY PÁL: Bolla Márton és Éder Károly meg az oláh incolatus. - II.541

544 b0lla márton és éder károly lut victores potiti) s a római birodalomtól egyezkedés útján békességet és évenkénti tiszteletdíjakat (annua solennia) nyerének.« íme, Jordanie egész Erdélyt a Gepidek birtokának tudja, melynek határos lakosait is megnevezi. Csak a rumun írók, s az 1791-ki Folyamodás szerint is a Gepidek közt, vagy mellett lakó oláhokat nem hozza elő, pedig megnevezésökre vajmi késztető alkalma lett volna. Jordanie t. i. azt is elbeszélli, hogy Valens császár miatt a nyugati Gótok inkább árianusokká mintsem keresztyénekké váltak ; hogy azok az atyafi keleti Gótokat és Gepideket is a hamis tudományra bírván reá, az azon nyelven lévő egész nemzetet mindenütt az árián felekezetbe csábíták. (Sic quoquae Vesegothe a Yalente imperatore Ariani potius quam Christiani eífecti. De cetero tam Ostrogothis quam Gepidis, parentibus suis, pro effectionis gratia evangelizantes, hujus perfidiae culturam. edocentes, omnem ubique hujus linguae nationem ad culturam hujus sectae invitavere.) 25. Jordanie katholicus orthodox püspök létére hamis tudománynak nevezi az Ariánus hitvallását ; bizonyosan tehát nagy örömmel megemlítette volna, hogy a Gepidek közt, vagy mellett lakó rómaiak mégsem tévedének arra a hamis tudományra, habár az a császárt is megvakította volt. De nem teszi, mert nem tud rólok semmit ; mert a VI. században nem is valának Erdélyben. A IX. században élt Eavennai Névtelen igen zavaros, és különböző korokat összevető író, Dakiát Datiának nevezi, azt egyik helyen kis és nagy Datiára osztja, a melyben most, úgymond, a hunok laknak (in qua nunc Unorum gens habitare dinoscitur) ; másik helyen első és második Datiának írja, a mely Gepidia nevű is, a hol most hunok, vagyis avarok laknak (quae et Gepidia appellator, ubi modo Uni, qui et Avari, inhabitant.) Abban hajdan igen sok város volt (antiquitus plurimas fuisse civitates legimus), a melyekből el is számlál némelyeket, р. o. Drubetis-t, Tibis-t, mely Agmoniával kapcsolódik össze, Tiviscum-ot, Berzovia-t stb. melyek mind a mai Szörény, Krassó és Hunyadmegyékben valának ; megemlíti a ïisza (Tisia), Temes (Tibisia), Maros (Marisia), Kőrös (Gresia) ismeretes folyókat, a Drica-t, mely Priskusnál Drikon (JQI'IXWV), Gelpit ésArine ismeretlen folyókat. (Ravennatis Anonymi Cosmographia. Edid. M. Pinder et