Századok – 1879
Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék Dobó István és Balassa János összeesküvéséhez. - II.488
492 dobó istván és balassa jános összeesküvése. t< a-tól. 492 Minthogy ez időtájt Miksát a magyar urak közül többen elhagyák s kerestek jobb urat maguknak az erdélyi fejedelem személyében ; ezekről is, mint a Dobó-féle összeesküvés batásos tényezőiről, tán épen legfőbb szitóiról pár szóval nem lesz fölös leges megemlékezni. Míg Dobó, Balassa, Homonnay Gáspár s Bátbory Miklós és egyebek büsége, bár nagy mértékben, csak gyanús volt a beköszöntett 1569 év elején, néhányról mint nyilvánosan elszakadt s tényleg átpártoltról széltében beszéltek a bécsi udvarnál. Ezek közé tartozott első sorban Forgács Ferencz, a volt váradi püspök, »Ferdinánd kedves, nagyon kegyelt embere, a ki körűlbelől egy év előtt letévén püspökségét s egyéb javadalmait Miksa kezébe, Olaszhonba, Paduába ment azon ürügy alatt, hogy ott tanulmányait folytatja ; négy hónapi ott időzés után elhagyván Paduát, Velenczén s llagusán keresztül Erdélybe utazott ; a fejedelemtől ott hizelgő módon fogadtaték, mindjárt megérkeztekor hatezer tallért jövedelmező apátságot kapott — s még többet remélhet a jövőben. Ocscséről az egri kapitányról — mondja az egykorú tudósítás — szintén gyanús hírek járnak ; annál inkább, mert rokonuk Gyulaífy László ez a jeles férfi és kitűnő katona Budán keresztül szintén Érdél, be szökött.«1) Forgács Imrét hasonlóan fölemlíti Michiel, migAVyss Komjáthy Balázst is nevezi több izben. A kevés számú, de gyors elhatárzású »szökevények« részéről (a mint őket nevezték) csakugyan komolyabb veszélyek fenyegették Miksát, mint az, melyet az összeesküvésben csak nagy óvatossággal eljáró magyar urak lépései eredményeztek. Az éles eszű, kitűnő belátással biró politikust és államférfit, ki Mi л Sclj £IZ udvar s az ország viszonyait jól ismerte, itthon szerzett tapasz*) Michiel, disp. 1569. jan. 13. Nagy volt ag.anii Báthory Miklós az országbíró ellen is. Már az, a mit Wyss jelentett róla, sokat rontott hitelén s most egy esetről egyenesen hűtlenségére vontak következtetést. A saját maga szükségletére összegyűjtött gabonát a szathmári német kapitány kérte tőle. Báthory nem adta. A kapitány erőszakhoz folyamodott s fegyveresei által Szathmár felé szállítt itá már az elfoglalt életet, midőn B. emberei nagyobb erővel jővén, a német zsoldosokat levágták vagy szétugraszták. »Atto die rebellione, se sara vero«, piondptták Michielnek az udvarnál. — Dispacci 1569. inárcz. 10.