Századok – 1879
Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - III.453
460 dunántúli hadjárat. a másikat megölvén, magát Bezerédy uramot megszabadították.« Ki is, a mint szabadnak érzé tagjait : ott »azon magas kerten öthatszáz német közül kiugrott s gyalog elszaladt«, míg Jeszenszky Ferencz kapitányhoz érvén, »ő kegyelme (Bezerédyt) maga lova farára fölvevé, s úgy hozta a seregek köziben.«1) Ekkép Bezerédy Imre csak »nagy szerencsén«, és az érintett egy-két kurucz vitéz elszántsága, valamint saját lélekébersége folytán menekült meg. Balogh Ádám őrnagyát, Szőke Pált, a harczban levágták ; a kis kurucz csapat pedig összeszedvén magát, elnyomúlt, és éjre kelve, Stai hemberg s Ebergényi az napi volt táborhelyén, Alsó-Mesteriben pihené ki az ütközet és zaklatott nap fáradalmait. Rabutinnak elcsigázott hadtestét pedig annyira kimeríték az utóbbi három nap harczai, az erős menetek és fárasztó álmozdúlatok, hogy még Sárváron és a Rábán innét táborba kelle szállaniok s több napon át pihenniök, — a mennyire t. i. a már másnap ismét nyakokba küldött más rendbeli kurucz portyázok háborgatásai miatt pihenhettek. »Rabutin armádája — tudósítja Pápáról 1707. mart. 8-káról Eszterházyt Bottyán — Sárváron innét, az Keinenes alatt fekszik. A mi hadaink Keszthely, Sümeg, Pápa körül, az élelem szűk volta miatt, tanyáznak ; az porták (portyázó csapatok) mindazonáltal szüntelen járnak. Istennek minden napján kétszer-háromszor reáütnek portáim az ellenségre. Sebes katonánk ugyan mintegy 300-ig való vagyon : de a kiket megöltek, — alig találjuk negyvennek.«2) S míg a magyarok összes vesztesége a szétszórt harczmód mellett ily csekély volt : addig ők Rabutinnak Budától a Rábáig való nyomúlása alatt, 12,000 emberéből levágtak másfélezeret, s azonfölűl az egészkitünő katonaságból álló hadsereget,emésztő, fárasztó, koplaltató rendszerökkel úgy elnyomoríták, hogy az hoszszú hónapokra harczképtelenné lőn. A Bottyán és alvezéreinek e sikeres fáradalmait messziről szemlélő Eszterházy, 1707. mart. 11-éii Nyitra-Emőkéről nagy lelki örömmel írá Károlyinak : »... Egy szóval, mindennapon hadaink túl a Dunán két') Mindezen idézetek, valamint egész leírásunk, Bottyán, Bezerédy, Balogh és Réthey említett leveleiből vannak véve. 3) Eredeti levél a kir. kamara levéltárában, Budán.