Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - III.453

THAL Y KÁLMÁNTÓL. 455 lónál jóval többet látott. Imé, a szétszórt barczmód egy másik nevezetes előnye! Más, szintén igen lényeges előny volt továbbá az ellenség lialadhatásának e fárasztó harczrendszer által sikeresen végrehajtott lassítása, hátráltatása. Ugyanis, — mint Tiell imént idézett mart. 9-iki tudósításaiból láttuk — liai tutin 11 ak a bicskei egyezmény szerint már régen Pápa és a Rába táján kell vala lennie, midőn még a Balaton mellett, Csobáncz körűi feküdt, s hadai mind jobban elnyomorodának. Starhemberg Miksa rég ott várakozott már reája Sárvárnál. Hátránya a Rabutin ellen követett harczmódnak, csupán az ellenség égetései folytán méginkább bekövetkezett takarmányhiány volt, melyet már-már a kurucz lovasság is érzékenyen kezd vala tapasztalni, noha még mindig jóval kisebb mérvben a két harmadában kidőlt lovû ellenségnél. Éléstárak ugyan, a készletekben szintén szűkülni kezdő pápait, kőszegit, palotait, sümegit és simontornyait, s a Bottyán által hamarjában fölszerelni kezdett somlóvárit kivéve, az Audrássyak múlt évi gondatlan kormányzása miatt, egyebütt az egész tartományban nem voltak, azonban kenyér még csak inkább találkozott mindenütt : hanem a takarmány és abrak, — kivált a hadakozás fő színteréül szolgáló fehér-, veszprém-, zala- és vasi részeken, a merre a táborok vonúltak — nagyon megfogyott és elpusztúlt. Innét, ha a tömegbe szorított németek lovai nagyobb részben leromlottak, sőt elhullanak az éhség miatt : bizony, a hiányos lótáp és éjjeli-nappali örökös hajszolás következtében a kuruczok fürge paripái sem javúltak ! Mert bár a magyar lófaj természeténél fogva szívós és kitartó, s itt-amott ők csak hozzájuthattak mégis holmi eldugott abrakhoz, takarmányhoz : mindazáltal nekik is sok lőn végre a sok ; úgy, hogy Bottyán mart. 1-ji levelében említi, mikép a hadak lovai annyira elbágyadtak, »hogy sokan csak hajtogatják lovaikat ; lovatlan katona is sok vagyon, kiknek lovait az ellenség rész szerint ellődözte, rész szerint elúnván a sok járást-kelést és csatázást, eldöglöttek.« ') De ez csak semmi volt a németek nyomorához képest ; hanem Pápáról, 1707. mart. l-jén, Es/.terliázy Antalnak. 32*