Századok – 1879

Állandó rovatok - Vegyes közlések - V.

446 tákcza. adatában nem is egészen új, de különben ügyesen es jól írt ezikk van Kazinczy viszonyáról Farkas Sándorhoz. Jancsó Benedek Erdösi János nyelvészetéről ír ; а derék szerkesztő, Abofi irodalomtörténeti leveleket közöl ; s Szinnyei folytatja irodalomtörténeti repertóriumát. A Történelmi is Régészeti Értesítő ez évi 2-ik füzetében ket nagyobb közlés van : Adatok a dél magyarországi földvárak történetéhez Ormóstól, egy igen szép kiállítású térképpel ; s Iványitól egy temesvári templom és zárda története 17 17—59. A Tárczában Pesty Frigyestől és Kuppis Károlytól vannak közlések. Az egyvelegben a szerkesztő a közönséget a délmagyarországi társulat pártfogására hívja fel. Tekintve, hogy mily fontos missiója van a társulatnak hazánk déli vidékén s liogy egészben véve, mily derekasan oldja meg azt, mi is ajánljuk a társulatot a hazafiak figyelmébe, melynek évi 5 frt tagdíj illetékkel mindenki tagja lehet. A kitűnően szerkesztett Pliüologiai Közlönyben számos philologiai czikk közt van egy történeti vonatkozása is Heinrich G.-tól : »A Toldy mondáról.« A Ludovica Akadémia Közlönyéből két füzet fekszik előttünk. A martiusiban Terstyánszhy tábornok értekezik »Magyarország bensőjének és Szlavóniának hadszínhelyéről« ; az aprilisiban Kápolnai kezd meg egy nagyobb tanulmányt »A hadművészet kifejlődése a magyar nemzetnél.« Ez első közlést, mely tulajdonképen nyelvészkedésen alapuló őstörténelini ábrándozás, Hunfalvy Pál behatóan bírálta az » Ellenőr«-ben ; s azután, mit ő ott elmondott, mi sem mondhatunk egyebet, mint hogy sajnáljuk a kitűnő szakembernek és derék liadtani írónak ezen aberratióját. A Nagy-Bányán megjelenő ъ Magyar Figyelő« III. és IV. füzeteiben több prot. egyház-történelmi irat van Filó Lajostól és Kálmán Farkastól. Végül nem hagyhatjuk említetlenül a »Budapesti Szemlét«, melyben Pulszky Ferencz folytatja élményekben és tanúiságokban gazdag emlékiratait »Eletem és Korom« czím alatt. VEGYES KÖZLÉSEK. — A PEHENczvÁnosi új KATu. TEMpi.oMnAN, melyet a királyi pár ezüstlakadalma napján szentelt fel a bibornok-prímás, az első üvegfestményíí ablakokat Ipolyi. Arnold püspök készíttette Kratzman budapesti müinté-