Századok – 1879

Értekezések - B. NYÁRY ALBERT: Magyar családélet és háztartás b. Radvánszkytól ismertetés.428

428 TÖRTÉNETI IRODALOM. A munka, mint Fraknóinál megszoktuk, csinosan van írva. Bár majdnem kizárólag új adatokon alapúi : a források nem vettek erőt szerzőn, nem ragadták el, hogy mindent közöljön, a mit tud, mint az nálunk oly sokan, sokkal jelentéktelenebb és érdektelenebb adatok mellett tenni szokták. Csak egy-két egyház természetű epizodot Hunyadi János kormányzósága idejéből, melyekben Vitéznek befolyása tüzetesen ki nem mutatható s melyek később sem gyakoroltak befolyást sem közvetve, sem közvetlenül életére, volna jó egy kissé összevonni. Két kis elnézési hibát sem hagyhatunk szó nélkül, a végből, hogy egy újabb kiadásban benn kijavíttassanak. Az »Ordinis Sancti Johannis Hyer.« nem lehet »templomos lovagrendének fordítani (149. 1.), és W. Kázmér lengyel király nem volt Hedvignek, Nagy-Lajos leányának fia, hanem Jagelló Ulászló lengyel királynak, negyedik házassáságából származott. PAÜLER GYULA. II. Magyar Családélet és Háztartás. Irta : báró Radvánszky Béla II. és III. kötet. A múlt század utolsó negyedében Németország egyik legnagyobb tudósa a magyar nemzet enyészetét jósolta. Az időtől fogva majdnem egy század folyt le, de a helyett, hogy a magyar sírjának széléhez közeledett volna, megizmosodva mindinkább szebb jövőnek indúl elébe. A német történelem-bölcsész vészjóslata tévesnek bizonyúlt, de az igazság érdekében be kell vallanunk, hogy az, az ő idejében látszólagos alappal bírt. Mária Therézia és II. József politikai összpontosítási eszméinek rendszere főrendű családainknagy részét már magyar jellegéből jóformán kiforgatta volt, s e könnyed siker a germanizáló törekvéseknek kilátást nyújtott,hogy az ország többi rétegeit is — egész zömét — könnyen meghódíthatják. Ok az ország népességi arányait s a nemzet társadalmi s műveltségi állapotainak ethnographiai és történelmi motívumaiból fejlődött sajátságait nem ismerték ; egy avar mezőt gondoltak kiirtani, hogy helyébe új megvakat vessenek — pedig ott századokon meggyökerezett óriás fák állottak. A bécsi udvart s a német tudósokat a hibás adatok vezették tévútra. Ezen a legkevésbbé sem csudálkozhatunk, — hisz nemzeti physiologiáját azon időben maga a magyar sem ismerte. Jelen tájékozott helyzetünkben alig hihetünk szemeinknek, lia a múlt század végén oly írókra