Századok – 1879

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék Dobó István és Balassa János összeesküvéséhez. - I.398

KAROLYI ÁRPÁDTÓL. 409 vevőhez utasítá '); de Forgács azt is állítja, hogy e Perényi-féle javak káromlása elleu a maga igényeivel föllépett Dobót Miksa a kamara útján Tegenyeyné pörével akarta semmivé tenni. Ez állításnak, mely Forgács pessimismusán s a mindenesetre bűnös kamarai tanácsosok iránt táplált gyűlöletén alapúi, semmi bizonysága nincs. Dobó pörösködött ugyan 1568 közepén a magát ki nem elégítettnek tartó Tegenyeynéével : de Miksa, épen a kamara véleménye alapján, az ügyet a legközelebbi országgyűlésre parancsolá halasztani. 2

) Csak midőn Dobó 500 forintban kiegyezett az özvegyasszonynyal s ez egyezséget a bírák a kamara ellenére (mely azt az asszonytól kierőszakoltnak állítá) érvényesnek mondották : tőn a kamara olyat — a császár tudta nélkül,3) a mi Dobót János Zsigmond felé hajtotta. Poroszlóival elfogatta az épen Pozsonyban időző agg hőst, kinek aztán (Forgács elbeszélése szerint) csak csellel sikerűit veszélyes helyzetéből megszabad úlnia. Látnivaló, hogy Forgács a maga elbeszélése által taciturne az összeesküvés lételét tagadja. Már egyedül az a körülmény, miszerint a dologba mindenesetre beavatott, mert János Zsigmondtól tárt karokkal fogadott Forgács a maga szerepléséről mélyen hallgatván, a conspiratio valószínű létezését plausibilisnek sem igyekszik föltűntetni : e mellett látszik bizonyítani. Annyi áll, hogy részleteiben szervezett, tervszerűleg megállapított összeesküvésről, minőt Istvánffy elbeszélése gyaníttat velünk, szó sem volt. Nem új dolog, a mit állítok, hogy a nagybirtokú, nagy nexussal biró hatalmas urak e korszakában, mindegyik ilyen kiskirálynak igen jó értesülései voltak a felől, a mi bent az országban s kívül a szomszédban történt. Dobóék jól tudták azt, hogy sem a török, sem a lengyel viszonyok nem alkalmasok ily össze*) Az instructíó Kelet-Magyarország leggazdagabb embereit nevezi meg : Dobó Istvánt, Mágocsy Gáspárt, Báthory Györgyöt, Homonnay Ferenczet, Zay Ferenczet, Fáncsy Györgyöt e's Perényi J. özvegyét a nagyságosak s Kátay Ferenczet és Gémes Ferenczet a vitézlök rendjéből. — 1568. jan. 13. üdv. kam. ltár. 2) 1568. jun. 17. U. o. 3) Erre visszatérünk,