Századok – 1879

Értekezések - KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék Dobó István és Balassa János összeesküvéséhez. - I.398

DOBÓ ISTVÁN ÉS BALASSA JÁNOS ÖSSZEESKÜVÉSÉNEK TÖRTÉNETÉHEZ. (1569—1572.) ELSŐ KÖZLEMÉNY. A bécsi államlevéltárban, azon alkudozások irományai közt melyeket Miksával János Zsigmond főhatalmazottja Békés Gáspár' a minden későbbi egyezkedési kísérletnek alapúi szolgáló nagy-váradi béke alapján folytatott, a magyar király s Erdély viszonyát illustráló iratok között a hiressé lett, de kevésbé ismert Dobó-Balassa-féle összeesküvést s Dobó pozsonyi fogságát illető több érdekes darab található. Nem teljesek ez iratok, magok a legfontossabbak csonkán maradtak fönn ; de a lengyel s török actákból, a velenczei követek kiadatlan sürgönyeiből részben kiegészíthetők. Egykorú történetíróktól, Istvánífytól és Forgácstól bírjuk az események rövid leírását. De míg Istvánífy a maga véleményét a hiányosan előadottak után tartózkodik kimondani ; addig Forgács Ferencz gyűlöletes világításban tüntetvén föl az ügyet, az összeesküvés meséjének genesisét a király s a magyar kamaraitanácsosok tisztességtelen pénzszomjában véli föltalálni. Forgácsnak, az ő idejéig történetírásunk kétségtelenül legkiválóbb alakjának elbeszélése Istvánífy hitelét nem volt képes lerontani ; történészeink emezt követik, bár Forgácsnak is igazat adnak. — En a conspiratió keletkezését s lefolyását a mondott iratok segélyével szándékozom vázolni. Az összeesküvés mibenlétét, okait, Miksa magatartását s a Kenderessy-féle nevezetes hamisítást ismertetvén, míg a homályos tárgyra világot vetek : talán sikerülni fog a vádpontok alapján Dobóék bűnössége mértékét a legkisebbre leszállítanom, viszont a szándékosan tévedő Forgács corrigálása mellett Miksát az ellene támasztott vád alól kitisztáznom.