Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - II.365

388 t)ttnántúli hadjárat vélném, most jobb rendben vagyunk mindenek. Csudálkozom azon, hogy Ngod azzal tintát, hogy elbújtunk az ellenség előtt ; — nem tudom, micsoda ember tudta Ngodat informálni, és engemet vádolni, hogy elbújunk az elleuség előtt ? Az Isten büntetése megérheti az oly czinkost ! . . . Soha, Istennek hála, ellenségem előtt elbújni nem szoktam, sőt gyermekségemtűi fogvást ellenség körül forgottam. Még azt soha senki nem hányta szememre, kivel Ngod úntat ; és ha Ngod nem untatna is: tudnám én az dolgot, ha módját s alkalmatosságát látnám : de nem akarnám az népet oly farkas-kaszára vetni, mint Koroncznnál történt! . . . Megvallom, hogy soha, semmiféle ember annyit nem pirongatott, mint Ngod; nem csudálnám, hacsak mostani volnék, — mert, ha egy ember végben viszi hivatalját : énrajtam sem midik el ! -— Errűl a földrűl miképen kellessék a vármegyéknek gondolkodni : én nekiek manifestáltam, magam is minden módon vigyázok, s ha valakit affélét tapasztalhatok keményen és példásan megbüntetni el nem múlatom. En, lia Ngod nem kérne s intene is : hűségein s kötelességem szerint iparkodnám; mindazáltal, adjon Isteu sörényebb commendókat nálamnál ! — Nem tudom, mi szükség azon három ezer dragonyos hadat Bezerédy uramhoz küldeni ? hiszen, ide-alá vagyon az ellenségnek dereka, nem oda-fel ! Ngod ne higyjen minden hamis ember szavának! . . .« Martius l-jén Pápán kelt levelében is még jól odafelel Eszterbázynak Bottyán : »Az mit Ngod ír és parancsol, — azt én már régen elkövettem, és ha egy tud az hadi operatiólioz, — én vagyok az másik ! Minthogy ez a föld úgy óhajtott és örömest lát, noha beteges állapottal vagyok : míg egy csép véremben tart, itt nem hagyom szegényeket ! « Az ily erős meggyőződéssel és erős kifejezésekkel írt nyilatkozatok azután imponáltak Eszterházynak ; s ha nem eléggé imponáltak : következtek még erősebbek. Midőn pl. Bezerédy a Győri Nagy János dragonyosait, Eszterházy rendeletére hivatkozva, maga mellé kéri vala Bottyántól, ez azt felelte Bezerédyuek : »ha egy szekér ordert küld is Eszterházy a Duna túl feléről : ő (Bottyán) nem fog hajtani reá ; ő lévén most itt a fejedelem akaratából vezénylő-tábornok, magától rendelkezik ; ismeri kötelességét, s nem engedendi magát messziről, a Duná