Századok – 1879

Értekezések - PAULER GYULA: Szent-István és alkotmánya. - I.1

26 SZENT-ISTVÁN ICS ALKOTMÁNYA a XIII. század második, vagy harmadik tizedénél, mert Frigyes császárt már a múltban említi,a Becse-Gregor nemzetséget ismeri, melynek alapítói III. Bélával Görögországban voltak,2) és tudja, hogy a IV. István idejében bevándorolt Búzád nemzet­ség már a Buzádbán és Hahótbán ágaira szakadt, melyek­nek tagjai a XIII. század harmadik-negyedik tizedében szere­pelnek. 3) Nem akarom e jegyzéknek, mely a Thuróczynál olvasható redactióban II. Géza királyt Szent-István atyjával, Géza fővaj­dával összetéveszti, több rendbéli tévedéseit fejtegetni : 4 ) elég a aránylag a többi krónikákhoz legrégibb alakban. Kézay vagy forrása úgy látszik használta, II. részében külföldi forrásokkal megtoldotta, stylistice átdolgozta. Már maga azon körülmény, hogy a mit Kézay és a későbbi krónikák, az altaielii annalesek, olasz források nyomán írnak, о króni­kában nincs meg, elég bizonyság arra, hogy nem azok kivonatával van dolgunk. x) Undo Imperator Fridi riens ortum liabuit. Pozsonyi Kró­nika 25. 1. 2) Kézay i. h. 119. 1. 3) V. ö. a liahótlii apátság alapító levelét, Fejér C. D. III. 2. 408. 1. E nemzetséggel a pozsonyi krónika jegyzéke véget ér. Thuróczy még a Bojotliiakat említi, kik Imre király idejében jöttek Magyarhon­ba és a többi közt 1223-ban nyertek II. Andrástól adományt C. D. III. I. 393. 1. Ha azonban mindkét jegyzékben III. Béla össze van té­vesztve I. Bélával, Szár László fiával, mi valószínű, mert e jegyzéke­ken kívül sehol semmi nyoma, hogy I. Bélának egy második, Margit nevü, spanyolországi neje is volt, míg III. Béla második nejét csakugyan Margitnak hívták : akkor e jegyzékek összeállítását még későbbre kel­lene tennünk. Különben egyik sem említi még a Poth nemzetségnél, mint Kézay Altenburgi, vagy Ováry Konrádot, ki Kun László idejé­ben élt. 4) A kyseeni, később német-újvári kolostort Wolfger 1157-ben alapítá. Fejer, C. D. II. 144 —146. Heidricli vagy Heidenreich, mint Miiglen nevezi (Kovachicli, Sammlung kleiner Stücke, 25. 1.) II. Gézának követe volt Barbarossa Frigyesnél 1159. (Freisingeni Otto, Gesta Fride­rici imperatoris, Pertz M. SS. XX. 424.) a győri püspökkel, 1162-ben pedig nádor-ispánnak említtetik, (Fejér, C. D. II. 164.) Deodatus sem lehetett sanseverinoi gróf, mert ezon grófság a X. században — a mennyire legalább én tudom — még nem létezett. IV. Béla oklevelében (Fejér C. D. IV. 3. 104. 1.) »unus ex principalibus tunc regni Hungá­riáé «-nak nevezi, miből talán azt lehetne következtetni, hogy bennszij-

Next

/
Oldalképek
Tartalom