Századok – 1879

Értekezések - THALY KÁLMÁN: Dunántúli hadjárat 1707-ben. Hadtörténelmi tanúlmány. - I.277

288 DUNÁNTÚLI IIADJÁKAT teknek közlekedését Fehérvárral és Budával elzárta, míg viszont a kuruczokét a Balaton és Duna közt fenntartá, Simontornyára, mint hadászati alappontra támaszkodva. E vonal birtoka tehát a magyarokra nézve kétszeres fontosságú vala. Ugyauis Földvár vagy Bottyánvára felé az összeköttetést Kecskemét és Nagy-Kőrössel s a Tisza-Dunaközi hadosztálylyal újból helyreállítani, csak az idő és alkalom kérdése vala. Még egy előnyös fekvésű pontjuk volt : a főhadiszállás Pápa. Ez nyílt téren áll, a hol tehát a könnyű-lovasság működésére a legkedvezőbb alkalom kínálkozik ; előtte arczvédűl a Bába-vonal s a Farkas-erdeje, mögötte pedig hátfödözetűl a terjedelmes Bakony rengetegei, melyeknek a kuruczok minden zegezugát jól ismerték, megveretés esetében oda vonúlhattak, s ott újra összegyűjtliették magokat, hogy az őket e vadon erdőkhalmok tömkelegébe követni tartózkodó ellenségre, hol itt, hol amott kicsapjanak, és megerősödvén, ismét uraivá legyenek a síkföldnek: »Pápa mezejének,« »Győr és Komárom elejének.« — »A Bakony és Somogyság nyelte el a kuruczot ! Megvan az had a Bakonyban ! Mi nagy vár az Bakony !« kiált föl bizakodva nem egyszer Bercsényi, leveleiben ; és a tapasztalat tanúsítja, hogy bizakodásában nem csalódott. Hónapokig el bírtak ők ott lappangani, míg újból fölszaporodhattak s kitörni merészeltek. A dunántúli terepnek két hadászati előnye volt tehát a kuruczok kezében : Pápa a Bakonynyal, és Simoutornya a Sióvonallal. Azonban ezekkel szemben mennyi hátrány : a legelső erősségek, az osztrák, stájer és horvát határok, a Duna-, Dráva-, Lajta- és Rábavonal, az egész Rábán-fölűli földdel az ellenség hatalmában. Mindezekre, mindenfelé vígyázniok kellett, s a várak folytonos szemmeltartása, körűlzárolása, már csapataik jó részét igénybe vette. Lássuk most már, mily számú és minő haderők állottak Bottyánnak rendelkezésére, általmenetelekor ? Először is saját, eredetileg Esztergám és Komárom-vármegyeiekből alakúit huszárezrede. Ez, a tábornok roppant népszerűségénél fogva, 1705. őszi diadalmas hadjárata óta rendkívül felszaporodott, a zászlói alá tolongó dunántúli önkéntesek által ; elannyira, hogy a kuruczvilág legnagyobb lovas-ezredévé vált,