Századok – 1879

Értekezések - NÉV NÉLKÜL: Legújabb oklevélgyűjteményeink és az oklevelek publicátiója. (Az Anjoukori okmánytár s a Zichy-Codex ism.) - I.223

.233 TÖRTÉNETI IRODALOM. (Horváth Mihály tévedését, ki II. 184. 1. 1318. köré teszi Csák halálát, már Botka helyreigazította) ; ekkor azonban megindúlt a mozgalom a birtokaik- s jogaikban sértettek közt, s mindegyik visszakövetelte birtokát a meghalt kényúr roppant földjeiből, mondhatjuk országából. Érdekes erre nézve a pannonhegyi apát által emelt tiltakozás a Csák által elfoglalt apátsági birtokok adományozása és elidegenítése ellen. (612. 1.) A történelemből tudjuk, hogy Károlynak csak 1324-ben sikerűit Csáknak legmakacsabb híveit sziklafészkeikből kivernie, s így remélhetjük, hogy e tárgyra nézve az Oklevéltár második kötete is érdekes adatokat fog tartalmazni. Mielőtt más tárgyra térnénk át, még egy oklevelet akarunk röviden megemlíteni, mely az 1330-iki merénylet által híressé vált Zách Feliciánról tesz említést. Károly ugyanis 1315-ben Csabánka, Györk fia Miklós és Zách Felicián hűtlenek összes birtokait »(qui) una cum Matheo de Trenchen infideli nostro constra nostram regiam maiestatem in omnibus factis suis processerunt, et ad nostram graciam revocati venire noluerunt« Domonkos nádornak adományozza. Ismeretes, hogy Zách mindvégig Csák pártján maradt, kinek nádora is volt. Alig hihető azonban, hogy Károly ez adománya Csák Máté halála előtt végrehajtatott volna. Zách pedig 1321-ben Károlynak esküdvén hűséget, hihetőleg visszakapta birtokait. (385. 1.) Az eddigiekkel általában ismertetni akartuk az Anjoukori Okmánytárt, mennyi adattal járúl a XIV. század zavaros első tizedeinek történetéhez. Ezeken kívül azonban számos érdekes apróságot találunk a gyűjteményben, melyeket nem lehet érintetlenül hagynunk. A 476. számú oklevél említést tesz Tamás aradi, bácsi*) és szerémi főispánról, ki ] 318-ban fényes kísérettel János cseh királyhoz ment, ennek legifjabb húgát Beatrixet megkérendő Károly számára; (530. 1.) kivel aztán Károly 1318. második felében menyegzőjét megüllte. Kereskedelmünk történetére néhány felette érdekes adatot találunk gyűjteményünkben. így Károly 1306-ban Botond fiai részére a Bicske helységében szedendő vám nagyságát határozza meg. (111.1.) Érdekesnek tartjuk ez oklevélből a vám nagyságát kijegyezni: Egy Mázsának nevezett kocsitól tizenkét forgalomban lévő dénár, Egy átalag bortól ugyanannyi, Kisebb kereskedelmi czikkektöl hat dénár, Sóval megrakott kocsitól egy darab só, *) És nem harsi, mint ezt Horváth II. 187. 1. mondja.