Századok – 1878

HEGEDŰS C. LAJOS: A Theresianum magyar alapítványainak történetéhez 361

KÜLÖNFÉLÉK. 365 6 Felségének 1875. évi deczember 28-í'in kelt legfelsőbb elhatározása alapján 187 6 végével a magyar kormány kezelése alá visszaLocsátattak. Köztudomású dolog, hogy Mária-Terézia , kivált férje haláláig fényes udvart tartott, mely sajátszerű politikai rendszerének egyik jelentékeny tényezője volt. Az olasz és németalföldi tartományokból, sőt Franczia- és Spanyolországból származó nevezetes csaladok csoportosultak az udvar körűi, melyek által a királyné befolyása szoros értelemben vett birodalmának határain túl terjedett, míg a belföldiek udvari tisztségek és hivatalok, adományok és kitüntetések által mind szorosabban marasztattak azon bűvkörben, melynek középpontját az ép oly férfiason okos, mint nőiesen tapintatos fejedelemasszony képezte. Ismeretes azon nagy befolyás, melyet a magyar uri és sok tekintetben a középuemességre a kamarási és étekfogói tisztségek, a Sz.-István-rend, a magyar testőrség s egyéb kitüntetések által, annálinkább gyakorolt, a mennyiben az utolsó magyar fejdelmi udvar, II. Apafi Mihályé : már egy fél századdal elébb elenyészett s a kis Erdély fejedelme, hanyatló hatalmával a birodalmi udvar fénye mellett nagyon is elhalványult. Az ifjúság iránt anyai szeretettel viseltető fejedelemnő azonban korán felismerte, hogy a magyart, legény korában nem ritkán jellemző daezos nyerses"'ge miatt, nehezebben idomíthatni az udvari s felsőbb társadalmi élet kényesebb igényeihez, kivált oly korban , minő a XVIII. század dereka volt, mely a míveltség jellegét nem annyira az ismeretek alaposságában és terjedelmében , mint inkább a formák simaságában a jellem hajlékonyságában keresé. Férje Ferencz császár, franczia származású lévén, az udvarban az I. Lipót alatt uralkodott spanyol, s a VI. Károly alatt dívott olasz modorokat, a külségekben gyönyörködő vidor, kellemes franczia szellem váltotta fel ; az olasz opera mellett , melynek szövegeit Metastasio írta, franczia vígjátékok jöttek divatba. Ilyen körülmények között könnyen érthető, hogy Mária - Terézia, ki ifjabb éveiben a Jézus-társaság tagjait kegyelte, szívesen fogadta páter Vanossynak, egy Seminarium nobiliumnak Bécsben felállítása iránt 1743-ban tett javaslatát, mely intézetben a nemes ifjúság zsenge korától fogva mindazon tudományokban oktatandó leendett, melyek az egyház s az állam kormányzására megkívántatnak. Sz.-Loyola ügyes tanítványa e végre egyebet nem kért, csak hogy néki VI. Károly