Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

74 A MAGYAR MÜTÖRTÉNETI EMLÉKEK TANULMÁNYA. Mióta jelesebb mestereink értik már ezeket, mind művésziebbek alkotásaik ; és ma tudnak már antik, román és gótizlésben is szolgai utánzás nélkül újat is alkotni. A classicus és stiláris emlékek ismerete nélkül nincs helyes műfelfogás és formafejlődés Es lia ezt sajátunkká akarjuk tenni, vissza kell menni emlékeinkhez. A gondviselés ebben mindig jótékonyan működik. Midőn robamos és mintegy batárnélküli kezd lenni valamely baladás, elvesztve állásának, melyből kiindult, biztos talaját, akkor csakhamar bekövetkezik rendesen a szédelgés mellett a visszatekintés. Feltámad a feledett történetérzéknek ösztöne. Megmarad azért korunknak is magasabb feladata a felfedezések és találmányok, sőt a magas intellectualis fejlődés terén is. De azért a harmonious és alapos fejlődés épen úgy megkívánja a mult magasabb vívmányainak ismeretét, méltánylását és művelését. És lia valamikor kell e mult szálaihoz kötnünk a jelen haladását, úgy azt követeli az oly reform kor, mely a mult minden traditióival, a roszak mellett a jókkal is szakítani kiván ; melynek bizonytalan forrongásában és alkotási silányságai közt hanyatlanak és elenyésznek amannak nagy vivmányai és alkotmányai. Ily kornak fel kell mutatnunk mindig, és eléje kell tartanunk a múltnak nagy emlékeit; melyeket már lenézett, mert hozzájok hasonló alkotást kifejteni nem értett. De a történetbölcsészet e talán meddő teréről lépjünk vissza emlékeink történeti körébe. Ha kimutattuk, hogy nem üres szenvedélyes ósdiaskodás tárgyunk, de hogy épen a magas alkotás feltételei azok, melyeket ezzel kimutatni kívánunk, bízvást bevégezhetjük példáink sorát. Csak ez egyet adom még illustratióul ezekhez, hogy például, ha Kassa városa fejlődését, virágzó történetmultját, egykori magas iparát, fényes művészetét, nagy kereskedelmi forgalmát ismerni kívánjuk, nincs az a történet, mely azt nekünk világosabban elbeszélné, mint épen az önök remek műemlékei. Ebhez legfeljebb csak párkány-posztó iparuk és kereskedelmük adatai volnának még foghatók. Ezek egyedül megmagyarázzák azután, hogy miért volt erre hazánk egyik kereskedelmi főútja, hogy miért dőlt cl itt a rozgonyi csata, hogy miért lett épen e város Felső-Magyarország fővárosa, hogy miért épült ilyen vagy amolyan