Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

IPOLYI ARNOLDTÓL. 49 3 szepesi alispán Semsei Frank ott látható egykorú képeikben, ezt megörökítve mutatják. így vehető Nagy Lajos Dalmatia meghódítása emlékeül Sz. Simon zárai koporsójának dombor­műve a királyi család s az ország nagyok képeivel. Ilyenek le­hettek első sz. apostolaink Gellért, Zorard és Benedek ezüst sarkophagjainak hasonló domborművei. Béla leányáé : sz. Mar­gité, Bemete sz. Pálé Budán a Lőrincz kolostorban sat. Nem is említve Sz. István, Imre, László márvány sirjai reliefjeit. Mind­ezek márványa széttörött ; míg amazok ezüstjét a nemzet nagy katastrophái olvaszták be. Mint Zorard sírját a pártvezér Csák Máté ; Gellértét II. Lajos a mohácsi vész előtt. És mily sajátsá­gos játéka e mellett a sorsnak, hogy még ama fejedelmek képei is, kikkel a nemzeti uralkodások sora véget ért, künn a külföl­dön bár, de hasonló egyházi műemlék-képekben maradtak fen. Az utolsó Árpádkori III. András királyé egy svajczi zárdának, mohácsi II-dik Lajosé a brüsseli Sz.-Gudnla egyháznak ablak­festményein, hol őket özvegyeik, kivándorolt királynőink kegye­lete megörökíté. A nemzet életével és történetével ily legbensőbb viszony­ban találjuk mindenféle középkori egyházi műemlékeinket száza­dokon át. És bennök többnyire még nem csupán valami közön­séges templomi műgyakorlatra találunk, nemcsak chablonszerü alkotást látunk, mint például a byzanti görög és szláv világ szel­lemtelen és megkövült hasonló sz. királyai sat. alakjaiban. Gyak­ran művészi iskolák s olykor nagy mesterek művei is voltak azok. — A szepesi kép, a mint a XlV-dik század elejéről a giottói toscanai és siennai Simone da Martino mesterek műfej­lődése első korába esik, ugy ez utóbbi olasz mester Siennai isko­lája művének mutatkozik. — Valamint hogy ő festé Assisiban a Magyarországban királyválasztó szerepet vitt Gentilis bíbor­nok arczképét s magyarországi sz. Erzsébetnek a bibornok által készíttetett falképét. S épen ugy tőle erednek az Anjou­családnak, Nagy Lajos testvérének, Andrásnak, s ennek neje Johannának s az utóbbi gyermekeinek nápolyi falképei. De a dunántúli apró falusi egyházakban ujabban felfedezett XIV. szá­zadi falképek egész sora is még oly kitűnő művészre vallott, minő korában Aquila János mester volt. Hajtok hagyta fest-Századok. 1878. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom