Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

f IPOLYI ARNOLDTÓL. 29 3 e mű-kritikai eljárás után sem szabad megfeledkeznünk saját monostori műiskoláink e román műkorszaki alkotásaiban kifej­lett sajátságos és jellemző vonásairól. Műemlékeink vizsgá­latának kezdete óta rögtön minden szakértőnek feltűnt a sajátos alkotás, melyet hazánk román műkorszaki emlékei eltérőleg a külföldiektől mutatnak. Már az első, a sz. istváni korszakban is a négy tornyos basilikai alkotás hazánkban sajátszerű fejlődést mutat ugyan. De feltűnőbb és jellemzőbb ennél is az, mit e te­kintetben virágzó késő román műizlésünk kifejtett.— Egész sora ezen kori legérdekesebb s legművészibb alkotású monostori egy­házainknak kiváló sajátos alaptervezetet mutat. A példányok, a typusok erre, miután a legnagyobb rész valószínűleg már ele­nyészhetett, jelenleg még: Lébény, Zsámbék, Ják, Kaplony(már szinte ujabban lerontva), Deáki, Bács (hasonlón csak alapjában ismeretes) monostori egyházai. — Mintaszerű egyöntetűségben s arányban, bizonyos műoekonomiával és műharmoniával látjuk alkotva ezek alaptervezetét. Emelkedett homlokzatuk két tornya teljes egyöntetűségben be van vonva alul az egyház hármas ha­jójába ; míg a szentély hasonlón a hármas hajónak megfelelően három apsissal, félkörű oltárhelylyel végződik, minden kereszt­hajó nélkül, többnyire közvetlenül a hajók felett, s ezekkel egy­öntetűn képezve. — Oly sajátos, kiváló s eredeti mintaszerű al­kotás ez, hogy a külföldi műtörténetirás első tekintélyei is, a mint alaptervezeteik rajzát látták azonnal felismerték kiváló eredeti­ségét, és műtörténeti kézikönyveikben átvéve, mint saját hazai műalakitásunkat kiemelték *). S épen ezeken, minta jáki, lébényi s a többi egyházakon ez eredeti alakítás mellett, valamint egy sor más ezen kori hasonló műemlékeinken, mint a pannon­halmi, gyulafehérvári, horpácsi, esztergomi stb. egyházakon, ehhez még oly rendkívüli és dús szobrászati művészetet s ékitményi alakzatokat, s ebben annyi formaszépség'et találunk kifejtve a díszmotivumokban, az elrendezésben, melyekkel a homlokzatok^ a kapuzat, az oszlopfők és gyámkövek, az ivezet zárkövei, a szen­tély külső részletei, párkányzatai s ablakzata keretei alkotva vannak, hogy azokat már hasonlón a külföldi műtörténetirás raj-') Lásd Eitelberger, Kugler, Lübke sat. munkáiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom