Századok – 1878

Állandó rovatok - Történelmi könyvtár - X.

IPOLYI ARNOLDTÓL. 7 3 ipar-régiségek ismeretét. Szóval mindazt e téren, a mi a nemzet múltjának életét, annak erkölcseit és szokásait, müveit és eszközeit velünk megismertetni képes ; kezdve bár az őskori kőeszköztől s a kamvedény végső cserép-töredékétől, mely a felszántott régi telep vagy a sirhant rögével előgördül, — egész a felkőkbe nyúló művészi alkotású és magasztos fenségű gót dómnak csúcsáig. Vagy akár a hétvezér vér szerződésének nemzetet s államot alkotó törvénypontjaitól s az aranybulla szabadság czikkeitől, mint nemzeti jogrégiségeinktől fogva, egész a nép ajkán már elhangzó példabeszédig, mondáig és solecismusig, vagy a jellemző nemzeti viseletig, s a kimulóban lévő népöltönyig. így állott már akkor előttünk, Uraim, nemzeti arckaeologiáuk e magas eszméje, midőn zsenge kezdeményeinkkel először e térre kilépve merész kézzel állítók fel annak programmját a magy. tudományos Akadémiában1

). Nem is átallom azt azért ismételni ma, e tanulmányaink dús eredménye, a tudománynak azóta szerzett vívmányai s ünnepelt diadalai után. Máskép is már a tudományos vizsgálat rég át volt liatva ama erős meggyőződés és nagy igazság által, kogy csak a múltnak küvelyéből lehet erősen s életteljesen kifejtenünk s alakítanunk a jobb jövőt: ka a nemzeti élet és ismeret természetszerű kifejlődésére szándékunk katni. Mert az újkor nagy haladásával szemben, ha az egyszer megragadta a nemzeteket, valamint az egyeseket, mindig problematicus és kérdéses, kanem kétséges és káros lehet, hogy öntudatlan, félszegen hagyjuk-e uralkodni rajtunk, kogy egészen átadjuk-e magunkat uj eszméinek minden tekintet és feltétel nélkül ? Vagy kogy menetét a nemzetimult s öntudat ismeretének vezéreszméjével szabályozzuk. E két nézet már egész rendszerré emelkedett, melyet a forradalmi franczia és a kistóriailag fejlődő angol állami és társadalmi képződésnek, jelenleg ugyan némileg elavult'neveivel és fogalmaival volt szokásjellemezni. De nincs, nem leket kétség abban, hogy a jelenkori nemzeti fejlődésnek a multat minden visszonyaiban kell ismernie, ka léte és jövője feltételeit bírni akarja. És nincs kétség abban, kogy fejlődésünk sokkal szilárdabb, biztosabb és czélirányosabb *,) L. M. Tud. Akadémia évkönyvei. X. köt, III. dar. 1860.