Századok – 1878

Dr. ORTVAY TIVADAR: Pesty a szörényi Bánság tört. - III. 841

846 TÖRTÉNETI IRODAT.OM. ségtelen fényes bizonyítványa a felhozottak jelentéktelensége a munka becsének, s nagyon is van okunk a monumentális munka megjelentén örvendeni s fáradhatatlan tudósunknak érte a tudomány nevében hálás köszönetet szavazni. Nem zárhatom be azonban soraimat a nélkül, hogy azon eléggé nem jellemezhető eljárást határozottan el ne Ítéljem, melyben ily munkák megjelenését reálisabb napilapjaink is olykor részesítik. A ki a »Pester Lloyd« e munkáról hozott ismertetését olvasta, az bizonyára megbotránkozott rajta Valóban bámulni lehet, hogy még ily lapok hogyan méltányolják nálunk a tudományos munkásságot. A bírálat írója egyetlen elismerő szót sem tudott Pestyről mondani, annál kevésbbé dicséretet. A bíráló nem vette észre, hogy maga az a tény, hogy ő a szörényi bánság történetét kényelmesen és folyékonyan olvashatta, midőn még rövid idővel azelőtt e tárgyban szakemberek is járatlanok voltak, nagy érdem annak részéről, ki ezt lehetővé tette. A biráló nem is sejti, hogy előtte egyegészen új épület áll, — nem látja, hogy száz meg száz történeti hiba van e műben helyreigazítva és a fabulák országa megsemmisítve. Ha a bíráló kimutatta volna, hogy szerzőnk bizonyos forrásokat, vagy adatokat nem ismert, melyeket ismernie kötelessége lett volna és melyek egyúttal őt jellemzésre, színezésre, lélektani bonczolgatásokra képesítették volna, akkor be kellene vallania készültsége és képessége elégtelenségét, De a biráló szeme előtt lebegtek bizonyos jeles külföldi munkák, melyeknek alapossága és művészi compositioja egyaránt példányszerü, de nem gondolja meg, hogy mi nem vagyunk azon szerencsés viszonyok közt, mint a külföld, hol gazdag memoire-literatura létezik és a történet minden korszaka és jelensége minden irányban egy egész irodalommal van bőven felderítve. így válhatott egy Macaulay és úgy Prescott kezében a történeti anyag egy szem- és szívgyönyörködtető és szellemképző tényezővé. De ha olyan élőmunkákkal nem rendelkeztek volna, milyenek az úttörő monographiák, bizonyára az ő ecsetjük sem adhatott volna oly pompás rajzokat. ítéljünk meg minden munkát a maga czélja és természete szerint és ne kívánjuk, hogy Gibbonnal találkozzunk ott, hol oláh községek múltjának materialéja áll az író rendelkezésére. DR. ORÏVAY TIVADAR.