Századok – 1878
KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - III. 791
KÁROLYI ÁRPÁDTÓL. 831 alkudoztak, de a tárgyalásokat a lundi ismét félbeszakítván kijelenté, bogy ha csak tiz forint értékű volna az, a mit János kiván él( tében örökségéből, ebbe sem egyeznék meg Ferdinánd'1) A sikeretlen alkunak a következő nap vetett véget. Elsőben is a fegyverszünetet hosszabbiták meg január végéig s fölhatalmazták a lundit, hogy ha szükségét látja, márczius közepéig is megnyújthatja. Ez meglevén a Jánospárti biztosok ünnepélyes protestatiót tettek, hogy az alkudozások megszakadásának ők nem okai s könyörögtek a lundinak s Velsnek; ha őszinte szándékuk van : akkor menjenek velük Váradra. Vels kijelenté, miszerint ura határozott parancsa nélkül nem teheti; de a lundi három föltétel alatt erre hajlandó volt: lia megigérik, hogy Kassa visszanyerése körül Jánosnál mindent meg fognak kisérteni ; ha biztosítják, hogy Váradról, a mikor akar visszatérhet, sem könyörgés, sem kérleltetés által nem fogják tartóztatni s végre ha Váradon a Zápolya-féle javak visszaadását szóba se hozzák. Ha ezeket képesek megígérni, jól van : ő elmegyen Váradra a császár nevében ; ha nem képesek : adják tudtúl neki, nehogy hiába fáradjon. Az alkut, mint maga a lundi megvallja, ők magok Velssel készakarva húzták halasztották ily hosszú időre, várván Ferdináncl válaszát, azalatt oda küldött leveleikre. A választhozó postát Szepesben megfogta s megölte valami rabló nemes — sa lundinak nem volt mit tennie, mint Váradra utazni. Ferdinándhoz írott levelében, melylyel naplóját megküldé, ez elhatározását is tudatja. íme a rozgonyi alku után a pataki. Egyiknek sincs semmi eredménye. Még az alapot sem találták meg, a melyen mozogjanak. Valóban csoda, ha alig két hóra a béke megkötteték. A lundi érseket január elején (1538.) Váradon találjuk; mint a mult nyáron, úgy most is betegség vett rajta erőt váradi earn sectam (limitteve aut bonis omnibus et vita privabitur. Deinde multa restituere eogetur, quae nunc occupât. Fratrem Georgiutn scire se non permansurum in ea autoritate in qua nunc existit. *) Repetivimus et nos, quod etiamsi ctiam nunquam pax ista fieri deberet, sibi pro certissimo persuaderont, nos in r. stitutione patrimonii Századok. 1878. 56