Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - III. 791

KÁlíOLYI ÁRPÁDTÓL. 807 sok kezdetekor, panaszkodik Perényi Turzónak3

), kogy Ferdinándtól, illetőleg Laskytól, ki a közbenjáró szex-epét játszotta, semmi határozatot nem kapott s kénytelen azt hinni, hogy szolgálatára nincs szüksége Ferdinándnak ; de Serédy már a hó közepén azt jelenti, miszerint Perényi s a vele tartó Bebek határozott ellenségek4). Ferdinánd ugyan még mindig remélte, hogy Turzó által hatni fogni Perényire, azonban késő volt. A főúr egészen kibékült Jánossal ; ennek közbenjárására a .török megígérte, hogy Perényi fiát, Ferenczet, a fogságból elbocsátja, s mint Turzó tudósít, a temesi alispán János megbízásából csak ugyan el is ment Nándorfejérvárra ez ügyben. — Híre járt annak is, hogy Zápolya a nagyravágyó főurat azzal biztatá, miszerint magtalan halála esetére Szt.-István koronája az ő fejére fog kerülni. Ez okok azonban mind álokok voltak. Perényire kétségtelenül az hatott legnagyobb mértékben, hogy Ferdinánd készületeit s erejét nem találta kielégítőknek s azt hitte, hogy úgy őt mint az országot Zápolya jobban meg fogja védeni. Gondolkodás módját és eljárását legjobban jellemzi még Gerendy Miklós — mint Ferdinánd párthíve, természetesen túlzással — midőn azt mondja : Perényi természete olyan, hogy mindent a saját haszna szempontjából karol föl vagy hanyagol el ; folytonosan aggódik s folytonosan változik, a mint látja egyrészről János erejét növekedni s tapasztalja másrészről, hogy fölséged hadai nem erősbülnek : oda lyukad ki, a hová igyekezett s "megszüli, a min oly régóta vajúdott t. i. az elpártolást1). Ennyi baj és kedvezőtlen körülmény fogván körül Ferdinándot, nem csudálhatjuk, ha minden boszusága mellett, melyet a biztosok eredménytelen tárgyalása okozott, azt írta az orator-3) Turzó levele Ferdinándhoz 1537. jun. 13. (Hung). 4) Sere'dy Ferdinándhoz jun. 18. (U o.) *) Petri enim natura ea est, ut omnia et omiies pro suo eommodo amplectatur aut negligat ; natura enim eius semper timere, semper varium esse ; ubi videt Joannis vires eo erevisse et M,1S

V. sacr. exereitum in illis partibus non augeri, erupit quo tendebat et tandem peperit quod diu parturiebat. — Gerendy Miklós Ferdinándhoz 1537. jul. 8. (Hung.)