Századok – 1878
KÁROLYI ÁRPÁD: Adalék a n.-váradi béke s az 1536-1538. évek történetéhez - III. 791
KÁROLYI ÁRPÁDTÓL. 799 szerzésében s majd azután talán, teszi bozzá az aggódó Turzó, akadnak mások is, a kik János halála után az ország birtokára fognak törekedni.1) Wingártki Horváth Gáspár, ez eleitől kezdve mindvégig kű Ferdinánd-párti Tornából ugyancsak ez értelemben ír a Körmöczbányán tartózkodó lundinak : »egyedül vagyok itt uram, mint bárány a farkasok között;2 ) mindegyik megye fölkelt Zápolya mellett, kivéve e kicsinyt, mely az én gondjaimra van bízva. Ha ő felsége nem gondoskodik ; bizony elveszti az egész felföldet, tán Pozsony sem marad meg nekie.« A császári oratort, a ki a hadviselést a békére nézve ép oly szükségesnek tartá, mint maga Ferdinánd, a hírek, melyeket Velstől s a magyar uraktól mindenünnét bőven nyert, csaknem kétségbeejtették. Minden levelében, melyet Körmöczbányáról ír Ferdinándnak, a legelső kelyet foglalja el a kérés, hogy gondoskodjék ő fölsége Yels hadai szaporításáról s mindegyikben keservesen panaszkodik, hogy a főkapitány »bonus ille vir« úgy el van hagyva. A Kassa s Pozsony közti egész terület kardcsapás nélkül fog hódolni Jánosnak — írá egy ízben az orator, — én tudom ezt, fölséges úr, de hiába rimánkodom, mint tavaly Kassa dolgában hiába könyörögtem, mikor nincs, a ki figyelmeztetéseimnek hitelt adjon. 3) S valóban Yels helyzete nem a legkecsegtetőbb reménynyel biztatta az aggódó oratort. Junius végéu írja neki eperjesi táborából a főkapitány : hogy kémeitől hírét vette, miszerint Majlát Kassától ő rá támadni, őt elűzni készül, Kis-Szebent már ostromolja is ; de ők Yelsék sokkal kevesebben vannak, minthogy a nyilt harczot elfogadni merjék. Kéri a lundit Ferdinándtól nyerendő segély dolgában közvetítésre : »mert jól tudja főtisztelendő uraságot — így ír neki, — hogy e mi seregünk az egész *) tantus crit postremo numerus deficientium a Mtc V. ut metuo penc in quoeunque casu fortunae facient semper inpedimentum, quoininus Mtas V. Hungaria sine maxima difficultate potiri possit ; non deerunt fortassis et alii qui vel defuncto Johanne ad regnum assequendum aspirare audeant .... etc. 1537. jul. 3. (Hung.) 2) Jam unicus ego hie, tanquam ovis in medio luporum sedeo. 1537. jul. 2. (Hung). 3) 1537. jul. 3. A lundi Ferdinándhoz. Századok. 1878. 54