Századok – 1878
KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - I. 68
KÁROLYI ÁRPÁDTÓL. 75 lerakva, visszajött hogy betöltse szíve gyöngédebb vágyait, nejévé tegye azt a kit igazán szeretett (a mire — a Wagnernél közlött síriratoktól eltekintve — elég bizonyság az is, hogy 16 évi házas életük alatt neje 12 gyermekkel ajándékozá meg) s általa az ország legelső családaival rokonságba jöjjön ; mert a nagylucsei Dóczy-család a Batthyániakkal, a Nádasdyakkal, a Thúrzókkal s a Nyáriakkal atyafiságban vala. De itthon fölfordúlt világra talált. — Alkudozásaiban Ruber nélkül számolt s ez a mint a Laskyval történt egyezkedésnek hírét vette, addig míg Tököly jegyesénél időzött, összeszedett 10,000 frtot, s mint azon összeget, melyért eredetileg maga Késmárk ő nála elzálogosítva volt, a szepesi káptalannál protestatiója mellett letevé s nem tekintve azt, hogy ő az összes Lasky-féle javakat 42,000 frtért egyetemlegesen adta zálogba Tökölynek, sem azt, hogy ha jogában állott volna is Késmárkot a többi javaktól elkülönítve kiváltania, fassiója szerint azok birtoka 1582. Sz.-György-napig Tökölyt illeté : Késmárkot a várkastélylyal s a hozzá tartozó javakkal hatalmasul elfoglalta. —- Tököly midőn jegyesével Késmárkra érkezett , a várkastélyt s a város kapuit Ruber őrségével megrakva találá s kénytelen volt a városházán megszállni, lakodalmát ott tartani — amiben Ruber őt nem is gátolta. Az első napokban a Tököly birtokában maradt jószágokból bőven jött az élelem, de később az őrök a jobbágyok szállítmányait elfoglalák, úgy hogy Tököly kénytelen lőn élelmét a piaczon beszerezni, s midőn ezt is megtilták neki s csak abból élhetett kíséretével együtt a mit jó emberei hordoztak a városházára —- körűlbelől kétheti daczolás után megunta a kényes helyzetet s ifjú nejével Savnikra távozott, szívében bosszúsággal s keserűséggel eltelve Rubert iránt, a ki a mézes hetek örömeit elrontá s igaz jogait erőszakkal tapodta. *) A mit eddig épített, azt lerombolva látta. Büszkeségét érzékenyen sértette az, hogy szép, fiatal, előkelő felesége, kit igazi úrnővé ígért tenni, kinek állandó lakást, sértetlen tűzhelyet akart biztosítani, kit várkastélyába akart vinni, mindjárt a házasság első napjaiban egyik udvarházból a másikba költözni kényte-') Waucr II. 300. Genersich 1. 269.