Századok – 1878
ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar nemzeti történetírás kezdete. Székely István krónikája 767
ZSILINSZKY MIIIÁLYTÓL. 789 Látni való, liogy Székely az elbeszélési irály élénkítő fogásait sem mellőzte, jóllehet bizonyos naivság ömlik el előadásán. Igaz, hogy a tények kritikájára és chronologiájára nem sokat ad ; hogy kifejezéseiben gyakran bizonyos anachronismus jelentkezik, hogy például Numitor leányát apáczának, a bibliabeli Józsefet sidó herczegnelc, Onanias főpapot pispeknek nevezi : de mind a mellett a valódiság és igazság színezetével tudta felruházni a tényeket. A tiszta hazafias gondolkodásmód, az erős erkölcsi érzés, mely minden sorában nyilatkozik, a tények és személyek festésében nyilatkozó erő mindenkor előnyös tulajdonaiként fognak feltűnni a magyar történetírás ezen első termékének, bár nem lehet tagadni, hogy a felekezeti szenvedély által megkapott szerző itt-ott a mai kor finomabb ízlését sértő kifejezésekre ragadtatta magát. Ez, és a választott tárgyalási forma, mely szerint az események minden okozati összefüggés nélkül, csupán évszámok egymásutánja szerint soroltatnak elő, okozták, hogy e mű nem nyert általános elterjedést. Mert a protestánsok, kik vallásuk hitezikkelyeinek igazságát akarták látni igazolva, inkább más hittani polemikus műveket olvastak, melyekben az erélyesebben volt védelmezve, mint e történelmi műben ; a katholikusok pedig elfordultak tőle, mint oly műtől, melyben ők a magok tanait szidalmazva és kicsúfolva látták. Sem a tudósokat, sem a népet nem elégítette ki művével, általa ; mert a tudósoknak keveset, a népnek pedig sokat nyújtott-Szóval Székely István nem találta el azt a mértéket, mely a nagy közönségnek megfelelt volna, sem azt a népszerű előadási formát, mely művének fenmaradását hoszabb időre biztosította volna.x ) E tekintetben sokkal ügyesebb és szerencsésebb volt kortársa Heltai Gáspár, kinek történelmi munkája sok időn át kedvencz olvasmánya volt a magyar történetkedvelő közönséguek. ZSILINSZKY MIHÁLY. *) Legújabban Toldy Ferencz kivonta belőle a Magyarországra vonatkozó részt, és „Székely István magyar krónikája" czím alatt kiadta 1854-ben az Ujabb nemzeti Könyvtárban.
