Századok – 1878
ZSILINSZKY MIHÁLY: A magyar nemzeti történetírás kezdete. Székely István krónikája 767
772 A MAGYAR NEMZETI TÖRTÉNETÍRÁS KEZDETE Európa legműveltebb és leghatalmasabb országai közé tartozott, aránylag igen kevés történeti ének maradt fenn. Mátyás világra szóló cselekedeteit udvari poéták és történészek dicsőítették ; latin műveik mégis maradtak szépen, mert a tudós emberek gondosan megőrizték ; — de a nép ajkán élő dalok megörökítéséről alig gondoskodott valaki. Pedig nem lehet képzelni, hogy ilyenek legalább is oly számmal nem léteztek volna, mint a latin nyelven írt dicsőítő versek. Nem volt e hazában nép, a mely a maga nyelvén ne énekelt volna a nagy királyról. Csak a magyar hallgatott volna ? Az nem lehet. A fönnmaradt töredékek is igazolják, hogy a magyar nép rendkívül érdeklődött minden nevezetesebb eseménye iránt, és hogy sietett is azokat megörökíteni. Mikor Mátyást királylyá választották, a pesti gyermekek végig énekelték az utczákon : Mátyást mostan választotta Mind az ország királyságra. . . Nem különben halálakor is megzendült az ének : Néhai való jó Mátyás királ, Sok országokat te bírál . . . stb. A budai udvarban tartózkodott Galeotti említi, hogy Mátyás asztalánál mindig vitatkozás folyt komoly, vagy kellemes tárgyakról és hogy költeményeket daloltak. Elmondja azt is, hogy e költemények honi nyelven lant kíséretében énekeltettek, és hogy a hősök tetteiről szólottak. »Az ének tárgya — úgymond — mindig valami jeles tett, s nincs is tárgyban hiány. Mert Magyarország különféle nyelvű ellenségek közepett fekvén, gyúanyagra, hadviselésre kifogyhatatlan. De szerelmi dalokat ritkán énekelnek, többnyire a török elleni hadi tettek fordúlnak ott elő, nem éktelen előadással.« Ilyen török badi tettről szól a legújabb időben felfedezett Szabács viadalja czímü történeti ének is. Ebben a névtelen szerző Mátyás királynak egyik legdicsőbb hadi tényét t. i. a *) Mart. Galeotti, Mátyás király kortársainak tanúsága szerint. Kazinczy Gábor. Pest. 1863. XVII. fej.