Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - I. 68

72 TÖKÖt.Y SEBESTYÉN" MEGSZERZI KÉSMÁRKOT okát nem adta vonakodásának, de a gazdag kereskedőt, kinek teli erszényét kormánya nem egyszer igénybe vette, nem akarta vigasztalás nélkül elbocsátani s azzal bíztatta, liogy bárliol egyebütt fogna is Tököly jószágot venni, nemcsak nem ellenezi ő fölsége, de ha Tökölynek a vételre elegendő költsége nem leszen, pénzül is segítségére fog lenni. x) Tököly Sebestyén a válaszban, megnyugodott s a következő évben a császár Ígéretében bízva Késmárk megszerzésére az első lépést megtette s nemcsak nem szorult Rudolf segélyére, de még ő állott jót a magy. kamaráért s adott annak tekintélyes összeget kölcsön. Késmárkot, Savnikot s a szomszédos nagy kiterjedésű uradalmakat János király, uralkodása első felében Lasky Jeromosnak a kalandos diplomatának örökjoggal adományozta, a kiről annak birtoka fiára Albertre szállt. Az alma nem messze esett fájától, Albert nem volt semmivel sem különb apjánál, ép olyan kalandor mint az, azonban annak esze nélkül, a ki nagyúri módon — a mint, hogy az is volt — szeretett költeni. Már 1571-ben 10,000 frtot vett föl Késmárkra Ruber János fölső-magyarországi kapitánytól oly föltétel alatt, hogy ha azt 1572. Szt.-György napjára meg nem fizetné, a birtok maradjon Rubernál három évre — és így tovább.2) 1575-ben tüz ütött ki Késmárkon, mely a várat is megrongálta, ugyanekkor Ruber kimenti, s Kassára viszi Laskynak (épen férje által) fogságban tartott nejét, s midőn a beteges asszony meghal, fényesen eltemetteti. Ezek és egyéb körülmények miatt annyira megy a dolog, hogy 1577-ben már Késmárkon, az időközben szintén zálogba adott Savnikon s a hozzájuk tartozó birtokokon 42,000 frtja volt Rubernek Lasky-x) Tököly folyamodványa kelet nélkül (1582. január) »... Superioribus annis cum Piberspurgum (Bibersburg-Vörilskö) emissem, nec tarnen aunuentiam super emptione a Vcstra Maiestate impetrare possem : responsum mihi fuit a Vestra Maiestate clementer, quod ubicunque locorum alias in Ungaria bona emere vellem, id non modolicitum mihi esset futurum sed si ad emptionem eorundem bonorum forte ipse sufliciens nou essem, etiam auxilium mihi Vestra Maiestas dementer latura esset.... ... « stb. Eredeti, a bécsi es. és k. állami levéltárban. 2) Wagner és Genersicli i. h.