Századok – 1878

ZSILINSZKY MIHÁLY: Nagy papok életrajza ism. 574

574 TÖRTICNETI [RODALOM. nyomás megszűnt. S miután még az összetartozóság szükségérzete is kihalt, minden szellemi ösztön kiveszett s azóta sivár tétlenség borúi a mohammedán világra, mely bizonyos sajátszerű beteges elszenderedésbe merülve látható. . . . BOLGÁR MIHÁLY. III. Nagy papok életrajza. írták : Liszkay József, dr. Szeberényi Gusztáv, Györy Vilmos, Makkai Domokos és dr. Bartók György. Budapest, 1877. 298. 1. A magyarországi protestansegylet idáig »Prot, theol. könyvtár« czím alatt részint fordított, részint eredeti theol. művek kiadása által szerzett magának kiváló érdemeket. Legújabban a fentebbi czím alatt oly művet adott a nagy közönség kezébe, mely a történet kedvelők figyelmét is nagy mértékben megérdemli. Öt terjedelmes életrajzot közöl öt protestáns főpapról, jelesül : Tóth Ferenczről, Szeberényi Jánosról, Székács Józsefről, Antal Jánosról és Bodola Sámuelről. Ki ne ismerné legalább név szerint e nagy papokat ? Hiszen Tóth Ferencz egyháztörténelmi műveit még ma sem tette feleslegessé valamely tökéletesebb új dolgozat ; az új nemzedék e részben nem nagy mohósággal kap a régiek babérai után. Szeberényi János és Székács József főpapi és irodalmi működésének nyomait és hatásait még ma is tapasztalja és bizonyára még soká fogja tapasztalni az evang. egyház, melynek sajátos viszonyait oly kevesen tudják helyesen felfogni. Antal János és Bodola Sámuel nélkül pedig az erdélyi legújabb egyházszervezetet alig lehet képzelni. Mindenik életrajz egyúttal egy-egy érdekes korrajz, melyben társadalmi és politikai, az irodalmi és tanügyi viszonyok a legérdekesebb és tanuságosabb színben vannak feltüntetve. Az elsőben a dunántúli ref. superintendentia és a pápai főiskola ügyei mellett, megismerkedünk mindazon fontos egyházi és iskolai, egyházszervezeti és közoktatásügyi kérdésekkel, melyek a ref. egyház főbbjeit a múlt század végén és a jelennek elején foglalkoztatták. A második és harmadikban ismét az evangélikusok küzdelmeit látjuk az unióval, a nemzetiségi agitatiókkal, a pátenssel és az anyagi szegénységgel. Míg az erdélyi két püspök életrajzánál az egyházak és iskolák külső belső szervezete, valamint az 1848 9-ki események folytán bekövetkezett nehézségek ragadják meg különösebben az olvasó figyelmét.