Századok – 1878

BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566

570 TÖRTICNETI [RODALOM. pontos statisztikai jegyzéseket vezettek a tartományok segélyforrásairól. a lakosok számáról különböző vallásuk szerint, a kultúrállam kiterjedése- és bányákról stb., melyek fönnmaradt adózási iratokból láthatók és nagy pontosság által tűnnek ki .. . A történetben az államok megbatározott individualitással lépnek föl, s az nem egyéb, mint műveltségük összkinyomata. »A müveltségtörténet föladata tehát nem csupán az erkölcsök, szokások, gondolkodás, a szellemi és anyagi eredmények leírásából: hanem az állami szervezet előrehaladottságának és romlása okainak előadásából áll A műveltségtörténet első és leglényegesebb tárgyát képezi valamely nép faji jellegének szigorú kutatása, s ennek alapján cselekvőségi képességének legtárgyilagosabb kimutatása. A nemzeteknek híven mutató tükrét az ő politikai szervezetük, alkotmány, közigazgatási és polilikai berendezésük és törvényeik alkotják« Ennyit a munka első lapjairól, általános ismertetésül ; s miután a mélyen tisztelt szerző szíves vala becses munkájának tetszés szerint egy pár fejezetét közöllietésünkre átengedni, —- bővebb részletezésbe bocsátkozni a kimért határok között alig lehetne óhajtásunk szerint. Azonban talán nem lesz unalmas ízleltetőűl még sem a birodalom bukásának okairól szóló fejezetből néhány sort kiemelni. Kit ne érdekelne egy nemzet elsülyedése ? ! olyan nemzeté, mely életrevalósága- és nagyratermettségének fényes emlékét véste az emberi szellem értelmi kifejlődésének történetébe. III. A művelődés bölcsőit a nagy városok képezik. Mi volt Mekka, Damaskus és Bagdad a mobammedán kelet műveltségtörténetére nézve, az a terjedelmes két kötetben részletességgel van rajzolva. »Azok valának tanyái és gyúpontjai azon magas és azóta keleten soha többé el nem ért szellemi és anyagi jólét virágzásának, melyet arab civilisatió név alatt ismerünk, de helyesebben saracenusnak kellene nevezni. Mert habár a khalifaságot az arabok alapíták, s az akkori műveltségre képes országok legnagyobb része fölött uralkodtak, még sem lehet helyesen állítani : hogy csupán arabok voltak volna azok, kik ama nagy világtörténeti föladást megoldották. A khalifa birodalom czivilisatiója kiválólag azon keverékfajból emelkedék föl, mely a nagy városokban meghódított népek és arabok összekeveredéséből támadt. . . . Hasonlón az érczekhöz, melyek akkor lesznek keményebbek, ha különféle fémekkel egybeolvadnak.