Századok – 1878
BOLGÁR MIHÁLY: Kremer: „Culturgeschichte des Orients” ism. 566
F TÖRTÉNETI IRODALOM. 567 igazság és tárgyilagosság fölött. Továbbá : kedvező körülmények között igen sok kellék kezükre járt, ami nemes föladatuk megfejtéséhez megkivántatott. Ilyen viszonyok között készült műre hívjuk föl a tisztelt olvasók figyelmét ; miután tudtunkkal eddig bővebben ismertetve nálunk nem volt. Teszszük ezt egy részt azért, hogy az által az izlam-vallásnak valódi szellemét és egykori hatását a multakból kellő világításba helyezni segítsük ; másrészt pedig : hogy a különben is minket magyarokat érdeklő kelet múltjáról egy élvezetes és tanúiságteljes munkában, mint tükörben szemlélhessük a nemesen büszke arabok kiváló szép tulajdonait és követésreméltó jellemsajátságait, melyeknek még most is tiszteletreméltó nyomait egy évezrednek őrjöngő tévedései és pusztító rombolásai sem valának képesek teljesen kiirtani. Szerzőnk évtizedeken keresztül keleten lakik ; előbb mint general-consul, jelenleg külügym. s udv. tanácsos, s az osztrákmagyar birodalom részéről az állam-adósságokra felügyelő európai ellenőrző-küldöttség tagja Egyptomban tartózkodik. Az arab és perzsa nyelvek teljes birtokában levén, a szükséges adatokat eredeti források után gyűjté. Műveit előszeretet lengi át, s ha netalán itt-ott élénkebben színez is, nem takarja be az igazságot, és nem oly hiány, mint az epébe mártott subjectiv tollal írott termékeknél oly gyakran tapasztalható, melyek épen az által élvezhetlenek. Szerzőnk tehát, mint érintém, kedveli tárgyát, s tollát mindenütt az emberiség magasztos érdekei iránt való lelkesedés vezeti. 0, miután sokat tanult, látott és tapasztalt, lelki szükségből írt, s meg vagyunk győződve, kellemes élvezettel, miként a szó legszebb értelmében vett valódi tudóshoz illik. S mily léleküdítő ilyen munkának olvasása, legjobban akkor érezzük : ha a pártszenvedélytől párolgó czikkekbe belefáradtunk, melyekkel az olvasó közönség naponkint gyötörtetik. Azonban lássuk a munka beosztását. Az I. kötet magában foglalja : a chalifaság megalapítását, a városi életet, az állami berendezést a patriarchalis korban, a damaskusi udvart az Omajjadok uralma alatt, a közigazgatást, az Abassidák állami intézkedéseit, had- és pénzügyet, adótörvényeket s többi egyéb, az államszervezet, háztartás és kormányzás kiegészítő intézvényeit. Az igazságügy, rendőrség, a tartományok territoriális kiváltságai, birtokjogi viszonyok, vallásügyek, az állami számvevőség szervezete .... mind külön fejezetekben van tárgyalva. A jog és jogi-iskolák, tanrendszer, s végül a mohammedán jog forrásainak előadása fejezi be az első kötetet. A II. kötet röviden fölsorolva ez : a cultus és Mekka, az ima, az üdv városa, házasság és családi élet ; a nép, a nemesi Századok. 1878. 39