Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552

TÖRTÉNETI IRODALOM. 561 Czegléd jövedelme is e vár fentartására rendeltetett. így már 1548-ban az egri vár számadásában olvassuk, bogy az ez évi badi segélyből Egerbe Czegléd városa — oppidum — elébb 66, Nagykőrös 53, Kecskemét 162, Sz.-Mikály napkor Czegléd ismét 38 frtot fizetett ; ezenkívül ide szolgáltatta a tizedet is, de mivel a török miatt dézmálni nem lehetett, szerződés szerinti átalányt adott; badi segélyt 50 dénárjával fizetett 1553-ban 139, 1554-ben 67 porta után ; 1555-ben farsangon a török alatt levő Czegléd az egri vár borából kimért nyolcz bordóval ; e mellett Kecskemét és Kőrössel Egerbe vármunkát szolgált, s e végett 1557. máj. 6. e három városból 40 fuvarosnak, kik oda nagy fákat és rőzsét szállítottak, élelmezési pótlék fejében adatott 42 dénár; végre adott a többi Pest megyével bizonyos számú vágó marhát is Egerbe. 1561-ben azonban, midőn Kerecsényi gyulai hatalmas várkapitány az eddig az egri várhoz adózott több községeket Gyula várához elfoglalt, a fontos egri vár jó karban tartásán buzgólkodó Yerancsics egri püspök panaszkodik a királynak, hogy ennek következtében az egri várőrség száma megkevesbedik annyival inkább, mivel a király elrendelte, hogy Kecskemét, Kőrös, Czegléd és más több községek magán egyéneknek visszaadassanak. Hát az 1526-tól kezdve meglévő rovásos adó összeírások? E sorok írójának azonban eddigi kutatásaiban nem volt, s ez ismertetésnél sem czélja, tüzetesen Czegléd város történetéhez adatokat gyűjteni ; a melyekre mellékesen akadt, azoknak egy részét kivánta itt felmutatni a végett, hogy van köz levéltárainkban elég érdekes anyag, csak keresni kell, s ehhez a sok fáradságot s még több türelmet egy monographusnak sajnálni nem szabad ; a mi adat pedig már nyilvánosságra van bocsátva, azt felhasználni elengedhetlen kötelesség ! Az egész munkában szerző Nagykőrösnek mint szülőföldének történelméről szóll legbővebben az 1856-bati megjelent Balla Gergely krónikája nyomán, melynek némi birálat mellett jó kivonatát adta, megemlítvén, hogy a városi levéltárban lévő 3000 török levélre is Repiczky fordítása szerint figyelemmel volt. E hazafias érdeklődés mellett annyival inkább lehet sajnálni, hogy szerző nem ismeri —- legalább nem említi — a következő munkát : Okmánytár a hódoltság történetéhez, Nagykőrös stb. levéltáraiból összegyűjtötte Szilády Áron és Szilágyi Sándor. Pest, 1863., melyben e város levéltárából a török alatti viszonyokra vonatkozó 591. igen érdekes oklevél, a török nyelven Írottak magyar íordításban, s az oly tartalomdús városi jegyzőkönyvek közöltettek ; mindezek szerzőnek sok új adatot nyújtottak volna pótolni a krónika hiányait, s részletesen felderíteni ez annyit szen-