Századok – 1878
GYÁRFÁS ISTVÁN: Pest-Megye monographiája Galgóczy K. ism. 552
TÖRTÉNETI IRODALOM. 559 egész könnyűséggel, hogy mely okmányokban, mely évekről van említve ; holott ezek részletes elősorolása e kis község régi történetét érdekesen tárta volna előnkbe. Ezután jön Tura, miről csak annyit mond szerző, bogy régiségét 1510-ik év számot viselő, habár újabb vésetű pecsétje igazolja; de nem emlékezik az itt 1594, máj. 1. Hassan budai pasa ellen a magyar sereg által nyert azon igen fényes győzelemről, melyben maga a pasa megsebesült, 3300 török több főtisztekkel elesett, a többi török had Pest felé az isaszegki erdőbe menekült, s 25 zászlót és 17 ágyút a győztesek kezében hagyott, mint ezt Istvánfy részletesen leirja. Miért mellőzi szerző annak is felemlítését, hogy az Ördögárok Kisárok név alatt Pesten felül a Dunától Gödöllőnél a Rákos patak fejénél elhaladva, Yszlászlón és Túrán átmegy a Jászságba, a mi Pest megye nagyobb térképein ki van tüntetve. De talán csak az ily kissebb, s már ennélfogva jelentéktelennek látszó múlttal biró községek régi élete volt szerző előtt annyira érdektelen, hogy ezek régi történelmére vonatkozó adatok után kutatást tenni nem tartá érdemesnek ; tekintsük meg tehát a nagyobb községeket, városokat. Czegléd. Ennek neve származásának egy lapot szentel, azután elmondja Eehér nyomán, hogy Nagy Lajos 1368-ban a budai Sz. Klára apáczáknak adományozta, ezután a népesség, fekvés, határterület, tagositás, gazdászati ágak, mezei rendőrség, ipar, kereskedés, intézetek, birtokviszony, város jövedelme, nevelésügy, útak, közhivatalokat nyolcz lapon át bő terjedelmességgel leirja. Ekkor ismét visszatér a város történelmére, s panaszkodik, hogy a városi levéltárban csak a török világ utáni időből vannak okmányok, a megye levéltárában pedig csak III. Károly vásári szabadalom levele van ; azonban a ref. egyház levéltárában van több régi adat. Ennek nyomán felemlíti szerző a város reformátorát : Balázs papot, fel Dósa György főtanácsosát a czeglédi — nagybotú — Lőrincz papot ; elmondja, hogy a várost az apáczáktól 1526-ban Török Bálint elfoglalta, s csak ennek török fogságba jutásakor 1541-ben kapták azt vissza az apáczák, kiktől azt Rákóczy 1710-ben elvette, de 1727-ben ismét visszanyerte e szerzet, mígnem ez II. József által eltöröltetett. A török világban a város a szolnoki, budai, egri pasák alatt állott ; ez időben nála úgy ment a törvénykezés, mint Kőrösön, Kecskeméten ; iskolája azonban fenállott. Majd a Rákóczy világból több érdekes adattal találkozunk ; ezután az 1848-ki forradalmi eseményeket említi igen röviden ; úgy, hogy az egész történelmi rész csak két és fél lapot foglal el. Igaz lehet, hogy a városi levéltárban a régi történelemre