Századok – 1878
BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533
548 MirXENARIÜNt. azok biztosítva legyenek. Ha ez történt, volt oka Arnulfnak azt nem sokára megbánni, mert Svatoplug visszaélt a rá bízott nagy hatalommal, melyet már kezéből kibocsátani sem volt hajlandó. E hűtlen hűbéres ellenében tehát Arnulf elérkezettnek látta az időt, az addig a pannoni és avar pusztaságokon vadászattal, halászattal és legeltetéssel mindennapi élelmüket kereső magyarokkal, kik még akkor (884-től 892-ig) a szomszédokat, különösen pedig Arnulf király népét, a bajorokat és osztmarkiakat nem háborították, Svatoplug megfékezésére szövetkezni. Habár pedig sem a szövetségi iratot, sem az alkudozás meuetét egybefoglalva sehol sem találjuk, mégis a szétszórt adatok öszszevetéséből képesek vagyunk a szövetkező felek közt megállapított feltételek lényegesebbjeit elégségesen felderíteni. Oka a magyarokkal kötött nemzetközi szerződésnek Widukind szerint Arnulfnak a hűbéres morva fejedelem ellen felgerjedett haragja lévén,2 ) magától értetődik, hogy e miatt vette igénybe Arnulf a magyarok hadi szolgálatját s így a szövetkezés főfeltétele a frank király részéről ebben központosúlt vala. De e feltétel szelleme a magyarok részéről tovább ment, mert habár ezek a pannoni és avar pusztaságoknak békés úton szerzett használatában s birtokában semmi akadályokra nem találtak, még is több a valószínűségnél, hogy a frank birodalomhoz jogilag tartozó Pannónia és Avaria átengedését magoknak, lia még előbb nem történt, ezúttal Arnulf királytól szövetségi viszonfeltételképen kikötötték. Ezen értelmet kell adni Aventinus fen nebb említett abbeli tudósításának is, hogy a mit a magyarok a fellázadt hűbéres Szvatoplugtól fegyverrel el fognak venni, a győző szövetségesek jogos birtokukká és tulajdonukká váljék. — De volt még egy nevezetes égető szükségük a magyaroknak, melynek teljesítését ez alkalommal Arnulftól meguyerni törekedtek : tudniillik a letelepedett magyarok közlekedése a szomszéd nyugat és dél felől nagy akadályokkal volt megnehezítve, sőt le-*) Dümmler Siidöstl. Mark. Archiv X. 49. 50. Dudik Mähr. Gesch. I. 297—299. 2) »Quod iratus esset imperátor (még csak király volt akkor) Centupulco regi niarorum.« (moravorum.)
