Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533

BOTKA TIVADARTÓL, 543 nyerői, annak sükeretlenségére mutat ugyan ; de mégis nagy nyereség volt, a mennyiben a most érintkezők közt kifejlett bizodalmas viszony a térítési kísérlet folytatására a tért egyengető. De Metbódnak, nem sokára bekövetkezett halála a biztos kilátást meghiusítá. íme eddig van az új kútforrás, mely Magyarország állami alapítása idejét tudomásunkra hozza. Fontos kérdés ez a mi történelmünkben, ma még fontosabb mint előbb, mert attól kezdve jő számításba a magyar államiság ezeréves fordulója. Vele jár szövetségben összhangzásba hozatala a honkeresés és foglalás minden mozzanatainak, melyek eddig egymással ellenkezésben állottak. Ismerem e feladás megoldásának nehezségét, de elodázhatlan szükségét is, s azért a jó eredmény hitében a kísérlethez hozzá fogok. Első, mit eltérve az eddigi némaságtól, ki kell jelentenem, az, hogy Árpád népe, mielőtt a Közép-Duna mellékéről beljebb nyugotnak mozclúlt volna, a költözködő népek szokását követve, azon földterületet, melyen letelepedni óhajtott, az illető hatalomtól felkérte. Fennebb láttuk, hogy Atilla büszke fia Dengizieh s az elbizakodott avarok kágánja is a görög császártól lakföldért kérelmeztek ; ugyan azt tevék a hatalmas góthok, herulok, gepidák, longobárdok, horvátok és szerbek is. Azon kérelem azonban inkább csak névleg volt az, s oly népszokás, melynek takarója alatt néha komoly czél, de néha követelés is lappangott. Nem támaszkodom Anonymus tanúságára, az uj haza földének felkérése iránt, ki a nemzet emlékezetében és szóhagyományában fennmaradott ilyetén népszokású tény tudatában azt, habár mondai formában feljegyzé, miután van erre külföldi biztosabb tanuságunk is, Nem egykorú az ugyan, de szorgalmas XVI. századbeli írótól való, ki régibb forrásokból azt kölcsönzé, a bajor Aventinustól, ki arról értesít bennünket, habár más esemányeket is hibásan összekeverve, hogy a honkereső magyarok s Arnulf berezeg (akkor még csak Pannoniának és Karantaniának hűbéres ura) közt olyan szövetség köttetett, miszerint a mit a magyarok képesek lesznek fegyverrel meghódítani, jogos birtokukká váljék, tartozván mindazáltal annak fejében Arnulfnak hadi szolgálatot