Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533

BOTKA TIVADARTÓL, 543 nyerői, annak sükeretlenségére mutat ugyan ; de mégis nagy nyereség volt, a mennyiben a most érintkezők közt kifejlett bizo­dalmas viszony a térítési kísérlet folytatására a tért egyengető. De Metbódnak, nem sokára bekövetkezett halála a biztos kilá­tást meghiusítá. íme eddig van az új kútforrás, mely Magyarország állami alapítása idejét tudomásunkra hozza. Fontos kérdés ez a mi tör­ténelmünkben, ma még fontosabb mint előbb, mert attól kezdve jő számításba a magyar államiság ezeréves fordulója. Vele jár szövetségben összhangzásba hozatala a honkeresés és foglalás minden mozzanatainak, melyek eddig egymással ellenkezésben állottak. Ismerem e feladás megoldásának nehezségét, de elodáz­hatlan szükségét is, s azért a jó eredmény hitében a kísérlethez hozzá fogok. Első, mit eltérve az eddigi némaságtól, ki kell jelentenem, az, hogy Árpád népe, mielőtt a Közép-Duna mellékéről beljebb nyugotnak mozclúlt volna, a költözködő népek szokását követve, azon földterületet, melyen letelepedni óhajtott, az illető hatalom­tól felkérte. Fennebb láttuk, hogy Atilla büszke fia Dengizieh s az elbizakodott avarok kágánja is a görög császártól lakföldért kérelmeztek ; ugyan azt tevék a hatalmas góthok, herulok, gepi­dák, longobárdok, horvátok és szerbek is. Azon kérelem azonban inkább csak névleg volt az, s oly népszokás, melynek takarója alatt néha komoly czél, de néha követelés is lappangott. Nem támaszkodom Anonymus tanúságára, az uj haza földének felké­rése iránt, ki a nemzet emlékezetében és szóhagyományában fennmaradott ilyetén népszokású tény tudatában azt, habár mon­dai formában feljegyzé, miután van erre külföldi biztosabb tanu­ságunk is, Nem egykorú az ugyan, de szorgalmas XVI. század­beli írótól való, ki régibb forrásokból azt kölcsönzé, a bajor Aven­tinustól, ki arról értesít bennünket, habár más esemányeket is hibásan összekeverve, hogy a honkereső magyarok s Arnulf ber­ezeg (akkor még csak Pannoniának és Karantaniának hűbéres ura) közt olyan szövetség köttetett, miszerint a mit a magyarok képesek lesznek fegyverrel meghódítani, jogos birtokukká váljék, tartozván mindazáltal annak fejében Arnulfnak hadi szolgálatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom