Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - V. 533

ëotka tivadartói,. Ellenben dr. Ginzel az egyházi történet és jog tanára s az ellenzék legjelesebb szóvivője, ezen Legendát valamely schismaticus görög pap művének lenni állítja, ki azt oly színbe öltöztette, mintha szent Methódnak egykorúja lett volna, s ki, habár néhány igaz adatot felhasznált, de szintén valótlanságokat is kevert amazok közé. De Ginzel érvei ki nem állják a részrehaj latlan kritika szigorát. Mert az, ha meg is engedjük, hogy schismaticus görög pap műve a Legenda, annak hitelességéből mit sem von le. Az adatok valótlanságát is félszegen részletezi a szerző. De a mi Ginzel érveit leginkább megfosztja erejüktől, az, hogy ő maga, kifogyván argumentumaiból, vagy a gyengék hiányát pótolni kívánván,nagyon sok helyen, (mintegy tizennégyet olvastam,1) aPannonica Legenda bizonyító szövegéhez folyamodik. Mi arra vezeti a részrehajlatlan ügyelőt, hogy ott személyes ellenzéki érdekek is szerepet játszanak. A Paunonica Legenda hitelességét különösen két pontban fogom, — Ginzel kisszerű akadékoskodásaival szemben, — kiemelni. Egyik pont az, liol a Legenda azt mondja, hogy Method apostoli működése folytán Morvaországban az isteni tudomány nagyon növekedett és a borotvált fejűek megszaporodtak. »Ab isto tempore coepit doctrina Dei valde crescere et tonsi multiplicari in omnibus civitatibus et pagani credere in verum Deum.« Ezen szó: »borotvált fejűek,« — »tonsi«, csak olyan szerzőnek a tollából folyhatott, ki a IX-ik század végén Morvaországban a »Missió« menetére és eredményeire, tehát sz. Method térítési működésére figyelmezett és abba be volt kellőleg avatva. Mert azon »tonsi« kifejezés a morva-szlávoknak a pogány magyaroktól eltanult azon szokására vonatkozik, mely szerint a pogányságból a keresztény hitre térők fejeiket, csak egy üstököt hagyva, leborotváltatták. Ginzel ez alkalommal ilyen hódoló vallomást tesz : »hogy ebben, úgymond, a Pannonica Legenda jól volt értesítve, bizonyítják a bajor püspökök panaszfeliratukban, melyet VIIIJános pápához 900-ban küldöttek ily tartalommal: »ipsi (amorvákról van szó) Ungarorum non modicam multitudinem ad se anbelangt, so steht mir die pannonische oben an. Dudik Mährens Allgem. Gesch. I. B. 154. — Const. Jos. Jirecek Geschichte der Bulgaren. Prag 1876. 152. F. Miklosich Windob. 1847. Vita S. Clem. Eppi Bulgar, Wattenbach Beiträge zur Gesch. der christ. Kirche in Mähren. Wien 1849. Századok. 1878. 37