Századok – 1878

THALLÓCZY LAJOS: I. Apafi Mihály udvara - II. 510

526 I. APAFI MIHÁLY ÜDVARA THALLÔCZY LAJOSTÓL. Érdekes az is, amit Cserei beszél, hogy apja Bethlen Gergelylyel két agár miatt veszett össze. ') Béldi Pál »Körtövély« nevű vizslájáról meg azt mondja, hogy ura halála után egy hétig mindig ordított, hozzátévén »sok kutyában több hívség van, mint sok gonosz emberben.« 2

) A lőfegyverrel is nagyban vadásztak már Erdélyben : az erdélyi hadseregben igen nevezetes szerepet játszottak az úgynevezett puskások. Forrásunk is több helyt említi : »urunk vadász muskétái.« Hogy számos vadat ejthettek el, azt bizonyítják a konyhai számadások, hol 5—600 nyúl, 80—100 őz, 50 szarvas, 13 medve s több apróbb vad szerepel. A vad állományról röviden azt mondhatjuk, hogy vadmacska (Fogaras), róka (vadászhálóval), medve (havasi), nyestek, sőt a hiúz, nyúl, öz, szarvas fordulnak elő leggyakrabban a vad-lajstromokban; ezeket puskával is, de leginkább hajtással agárral lóháton vadászták. 3

) Apor azt mondja, hogy nem kínozták a vadat, ha kinek golyója nem sebezte a vadat, futni engedték s nem irtották erővel. 4) A szárnyasokat tőrökkel, madarászhálóval fogják, nevezetesen foglyokat, császár-madarakat, vad pávát, fürjet. Pisztráng és legényhal, Bocskórúl került a fejedelmi asztalra. Az akkor divatozott fegyverzet állapotára következő adatokból alkothatunk képet. A kardnak három fajtája van használatban : a magyar, török s az oláh czápás (czápabőr-tokos) kard. A fejedelmi díszkardok pengéje jobbára dömöczki (damascén) ; maroklata zománezos. A díszmeneteknél viselt fejedelmi kardon 61 ft volt az aranyozás. A török maroklat rendszerint drága kövekkel van kirakva, egyes példányok alakos (oroszlány, vadmacska, madár) maroklatúak. A kardhüvely bársonyos, türkizes vagy egyéb kö') I. m. 118. 1. 2) I. m. 111—112. 1. 3) Jellemző Gyöngyösinek Kemény vadászatáról írott költői, de hü rajza. 4) I. m. 365. 1.