Századok – 1878

SCHWICKER J. HENRIK: Magyarország s a bajor örökösödési háború - II. 487

498 MAGYARORSZÁG S A BA.IOR ÖRÖKÖSÖDÉSI HÁBORÚ. Szeptember 7-kéii Magyarország érsek-prímása vezetése alatt megjelentek : gróf Fekete György, országbíró , a többi országnagyok, miniszterek s neliány főispán, kik az udvar részéről előterjesztett ügyekben Bécsben tanácskoztak, a cs. kir. apostoli felségek előtt Scliönbrunnban, bogy személyesen előterjeszszék legalázatosb ajánlataikat s egyszersmind, mivel munkálkodásuk véget ért, búcsút vegyenek tőlük.1) Az előterjesztett ajánlatok következő tartalmúak voltak : Magyarország két új gyalog-ezred s egy huszár-dandárt állít ; a két ezred számára a főurak a megyék nevében 12,000 ujonczot Ígértek ; a huszár-dandárt pedig maguk a mágnások és nemesek saját erejük- és költségükből Ígérték kiállítani. S mivel ez ajánlatok szabad elhatározásból eredtek, s velük az udvar kívánalmainak elég volt téve : elesett az országgyűlés összehívásának szüksége. Mária-Terézia hangsúlyozza ezt, mondván: »Nem lesz országgyűlés ; ez, valamint a nemesi fölkelés csak a végső szükség esetére tartatott fenn.« 2) Egyelőre lehetővé vált a háborút folytatni s a fejedelemnő nem mulasztja el figyelmeztetni fiát, hogy ezt egyedül a magyarok buzgalmának köszönhetni. Türelemre inti őt követelései tekintetében, mert a monarchia anyagi helyzete igen is rosz lábon áll. A liáboru sok magánember vagyonát semmisíté meg, az adók s közterhek a legmagasabb fokra csigáztattak ; s a kereskedelmi forgalom teljesen szünetel Magyar - és Erdély országban és belső Ausztriában. » Ön mindig azt hangoztatja, hogy mindenki köteles mindenét (a közjóért ) feláldozni ; ez szépen hangzik, de meg nem valósítható.« 3) A magyar alkanczellár, gróf Pálffy lett újabban is kiszemelve arra, hogy József császárnak megvigye a bécsi magyar főúri tanácskozmány határozatait s Mária-Terézia ez alkalommal ismételve emlékezteti fiát arra, mily nagybecsű ajánlatokat tettek a magyarok. »Szükséges, hogy ön kívánalmait velük jövőre is közölje ; hogy kegyelmét mutassa irántuk, mivel első ízben az »Wienerisches Diarium« 17 78. szept. 9-én. 72. sz. 2) Arneth, i. h. III. 88 — 89. 11. 3) Arneth, i. h. III. 90. 1.