Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - V.

TÁRCZA. 481. S mindent szász nemzetiségi szempontból tárgyal, a szászok közt uralkodó versengést egészen elhallgatja s a politikai és vallási mozzanatokat a nemzetiek mögé szorítja. Ilyen többi közt, hogy szerző Trauzner Lukáes kolosvári nemesből brassai tanácsost csinál, Trauseh Lukácsra keresztelvén őt a maga jószántából (3 73 — 384. 1.) Teutsch úr régi magyar neveket pl. Csákyt »Tschaki«-uak írja, s ily módon önkényes orthographiât hoz be a magyar nevekre. t Vájjon miért nem próbálja meg a franczia vagy angol tulajdonneveket is németesíteni ? — Mikes Kelemenről irodalomtörténetünk kétségtelenül egyik legvonzóbb alakjáról, a törökországi levelek írójáról igen érdekes tanúlmányt adott ki Abafi Lajos, mely nemcsak sok becses, új adatot szolgáltat e kiváló magyar író életéhez, melyeket elég gonddal s igazi szeretettel dolgozott fel, hanem méltatásánál is új nézpontokat állít fel. Különösen érdekessé teszi a munkát az is, hogy a legkiválóbb magyar epistola-írónak néhány eddig ismeretlen levele van benne közzétéve. Valóban ideje volt, hogy Mikes Kelement irodalmunk behatóbb tanulmány tárgyává tegye. Utolsó időben a nemzeti muzeum sok eddig nem ismert munkájának birtokába jutott, melyek igazolják, hogy Mikes szorgalmas és termékeny író volt, de melyek úgy szólva még szükségesekké tették, hogy az egyik legjelesebb magyar prozaíróval tüzetesebben kezdjen foglalkozni irodalmunk, s megelégedéssel registráljuk, hogy az első kisérlet e téren elég jól sikerült. (A 13 íves füzetkének ára 60 kr., s ugyancsak Aigner Lajosnál kapható.) — Fejérpataky Lászlótól »Irodalmunk az Árpádok korában« czímü munka hagyta el a sajtót. Hiányt pótló munka, nemcsak azért, mert a fölvett tárgyról teljes képet nyújt, hanem leginkább azért, mert annak összes eddigi irodalmát revisio alá vette, a kapcsolatot a külföldi viszonyokkal megállapitni igyekszik, s azt önálló szempontokból bírálja — de leginkább azért, mert nem érte be a hagyományos megállapodások registrálásával, hanem mindenütt az eredeti forráshoz tért vissza, s mindent saját meggyőződése szerint igyekezett megoldani eldönteni. Az egész mü öt fejezetre van felosztva. Előadása világos, stylusa folyékony és gondos. — Somogyi Ede szerkesztése mellett Rautmann Frigyes egy hiányt pótló irodalmi vállalatot indított meg: »Magyar Lexicon« czím alatt, mely 50 füzetre vau tervezve. Rövid néhány soros czikkekben