Századok – 1878

Dr. PULSZKY KÁROLY: XVI. és XVII. századbeli megyer szövetdiszítésekről 460

KÜLÖNFÉLÉK. 462 ábrázolva, melyek a többi tárgyak közül mint a díszítés-idomok gazdag eága, mind pedig a színezet pompája által tűnnek ki. Mindennapi vászon alapon készült, színes selymekkel, ezüst- s arany szálakkal. Az idomok körvonalát, a részletek rajzát nem a szálak képezik, hanem az öltések egymásmellé sorakozó végei. Ezen hímzésmód, mely a művészt függetlenebbé teszi az alap szerkezetétől, mint a kereszt-öltés és lapos-öltés házi iparunkban rendesen alkalmazott neme, s megengedi neki, hogy képzelete változatosságát kiaknázza, a Keletre utal minket, hol gyakran alkalmazást nyert. A növény alakzatok, melyeket rajtok látunk, szintén félreismerhetlenűl mutatják a Keleten, Persiában s a török birodalomban dívó styl befolyását. Rómer és Xanthus urak gyűjtési lajstromai bizonyságot tettek arról, hogy ezen tárgyak nem a köznép házi iparának termékei, hanem hogy a nevezett urak gyűjtésük alkalmával többnyire közbirtokosoktól kapták, kiknél mint családi örökség szállottak nemzedékről nemzedékre. Az 1877-ik év deczember havában Kolozsvárt rendezett iparművészeti kiállítás alkalmával 31 ilynemű hímzés volt bemutatva. Diszítésök azonos volt a müvünkben közzé tettekével ; a hímzés mód is azonos, csakhogy a Magyarországon zsubrileolás-n&k vagy recze munlcá-nak, Erdélyben gattérozás-usik nevezett eljárás is sokszorosan lett készítésűknél alkalmazva. Ezen tárgyak keletkezése idejét meghatároznunk csak évszámos emlék által lehet. Kétségen kívül behatóbb kutatások e téren számos ilyet fognak majd napfényre hozni ; azon csekély számú azonban, melyet jelenleg fölhozhatok, elegendő már a kérdés megoldására. Ezek: 1. lllyésházy Gábor, Gáspár és Ilona, halotti képei a Nemzeti Muzeum régiség osztályában, 1648-ból, melyek Árva várából kerültek ezen intézetbe gróf Zichy Ödön adományakép. A kendők, melyeket közökben tartanak, a párnák, melyeken fejők nyugszik ugyanilyen hímzésekkel vannak díszítve. 2. A szász királybírók síremlékei a XVI—XVII. századból a nagy-szebeni egyház előcsarnokában. A királybírók itten szintén ilyen alakzatokkal díszített kendőket tartanak kezökben. Ezen korból reánk maradt leltárakban az arany s ezüst müvek mellett nagy helyet foglalnak el az öltözet darabok, az asztal s ágynemű, miből következtetést vonhatunk, hogy mily becsben tartották ezen tárgyakat. Az egyes helyek, hol diszítésök módja s anyaga érintve van, összevág a még fönmaradtakéval, s ez följogosít, hogy ezen emlékekkel illustráljuk az írott adatokat: Századok X. kötet, 748. old.