Századok – 1878

Dr. CZOBOR BÉLA: Ipolyi: Beszterczebányai műemlékek ismertetése 432

TÖRTÉNETI IRODALOM. 443 val készült fa- és rézmetszetek drágaságában rejlik, mely nem engedi — szemben a műarchaeologiai tanulmányok és kiadványok korlátolt mennyiségű publicumával — minden egyes publikacziónál az újabb költséges fölvételt, hanem a már kész rajzok olcsóbb declichiroztatására útal. Különösen örvendünk, hogy ezúttal Ipolyi új, a legkisebb részletekig pontos és hű rajzban adta át a beszterczebányai keresztelő kutat hazai irodalmunknak. Hibás volt eddigelé az olvasás is ; a sűrű rövidítések és egyik-másik betű homályos körrajza okozák a zavart. Helytelenül olvasták Drahotuszky és Henszlmann, utánuk a hiba becsúszott több kiadványba. Most lényegesen eltérőleg olvassa Ipolyi, kinek patrologiai és műtörténeti tanúlmányaiban megbízhatunk annyira, hogy correctnek ismerjük el lectio variansát. Talán nem leend fölösleges idézni s ezáltal mintegy publice helyreütui a korábbi olvasók botlásait : » j" in. nonne (nomine) . sancte . et. individue. trinitatis . patri(s) . et. fili{i) . et. spiritus sancti • amen . qui crediderit. et. baptisatus . fuerit. salvus . erit. ihs . (Jesus) xr . (Christus) nra (nostra), solus . isteest aqua vite fons salutis et gracie pstas . (praestans) . bndicione (benedictionem) fort(i) tudo fragilium p(v)io(r)um remis(sio) peccatorn(m).« Az általunk ponttal adott választó jelek helyett a medenczén csillagok vannak. Valamint helytelenül olvasták a classicus feliratot : épúgy kikerülte figyelmüket, hogy a noduson az évszám (1475.) mellett az ötvös neve is fel van jegyezve: »m(agister) iodocus« azaz: Jodok mester. Ez által hazai műtörténetünk ötvöseinek névsora ismét egy új névvel szaporodott, mely szemeink előtt volt, de felületességünk nem engedte látni. E keresztelő-kút, mely két díszes csúcsíves styl il candelaber közé helyeztetett, 1679-ben készült Ízléstelen réz teteje helyett egy könnyed tervezetű, dús tagozatú, polychromirozott újat kapott, melyre a helyreállító donátor neve és a készíttetési évszám jegyeztetett reá. A padok részben új tervezetek nyomán készültek, részben pedig a radványi egyházból hozattak át, mert emezek styljökre nézve a kápolna korával megegyezők valának. A restaurationalis munkálatot berekesztik a votiv-táblák, lapidaris stylben fogalmazott felirataikkal, classicus rövidséggel hirdetvén a helyreállí(nagyobb kiadású képpel); kisebb alakban: Arehaeologiai közlemények VII. köt. 1868, 13. lap közli Henszlmann ; Blümelhubet- l'\ Az egyházi művészet 1873. 296. lap; Czobor Béla, A középkori egyházi művészet kézikönyve. 1875. 130—131. lap ; helyesebb, de nem egészen teljes olvasását adta Ipolyi Schematismus Histor. Dioec, Neosoliensis 1876. 117. lap.