Századok – 1878

FRAKNÓI VILMOS: Martinovics és társainak összeesküvése - I. 1

FUÁKNÓ1 VILMOSTÓL. 33 ség, hogy az új alkotások állandóságot és biztosságot nyerjenek. A törvények szentségének fenntartása érdekében is óvakodni kell attól, bogy egyik végletből a másikba menjünk át. És nem is követelhetjük, bogy a nemesség százados előítéleteitől rögtön váljon meg. Másfelől, ha a szolgasághoz szokott nép egyszerre teljes szabadságot nyer, félő, hogy minden korlátokat szétrombol, s azt fogja hinni, hogy minden meg van neki engedve.« Emiatt egyelőre megelégszik azzal, hogy a megyei házipénztár költségeit viselje kizárólag a nemesség ; a jobbágyok részére pedig biztosíttassák a szabad költözködés, és az a jog, hogy kötelezettségeik szabályozása iránt földesuraikkal esetről eserte szerződésre léphessenek. A mi a nemességnek a közterhekben való részvételét illeti, kimutatja, hogy ez a régi magyar törvényhozás szellemével öszhangzásban van. Számos törvényeket idéz, melyekből következteti , hogy a papság és nemesség kötelezve van a közterhekhez járúlni. Az országgyűlés szervezésére vonatkozó javaslatai lényegesen eltérnek 1790 elején felállított tételeitől. Most a clérust egészen kizárandónak ítéli az országgyűlésből. Hasonlóképen a főrendektől is megtagadja a személyes voksot. Minél több osztálya van a nemzetnek — úgymond — annál nehezebb a közjót valósítani. Arra figyelmezteti olvasóit, hogy Angliában egészen mások a viszonyok ; a főrendi táblánál csak az első szülötteknek van helyök, míg testvéreik és rokonaik nagy részt, mint képviselők az alsó házban jelennek meg. Mindazáltal a főrendi tábla eltörlését nem követeli feltétlenül. Azt a kérdést : vájjon az országgyűlés egy vagy két táblából álljon, függőben hagyja ; felhozva minden érvet, mely az egyik és másik nézet mellett küzd. Az alsó táblára nézve, a törvényhozás feladataival nem tudja megegyeztetni, hogy ott a király által kinevezett hivatalnokoknak, példáúl a királyi táblai tagjainak, szavazatuk legyen. A távollevő főrendek küldötteit természetesen kizárja. A királyi városok száma szaporítandó ; mert minél több polgárnak van része a törvényhozásban, annál nagyobb ereje van a törvénynek. A megyék és városok követeit csak a birtokosok soraiból lehessen választani. Az incompatibilitás elvét is felállítja, azokra nézve, kik királyi kinevezéstől függő hivatalt viselnek. Mindaddig, míg Századok. 1878. 3