Századok – 1878
Dr. MARCZALI HENRIK: Porosz-magyar viszonyok 1789-90-ben 305
312 POROSZ-MAGYAR VISZONYOK. a magyarok mindig az osztrák liáz uralmának fognak elsőbbséget adni, mert csak ez és a török fensőség között választhatnak, önállóan pedig nem maradhatnak1 ). És valóban, a törökök iránt akkor mutatott nagy rokonszenv daczára,2 ) azt hiszszük, hogy ama berlini követek csak az ország elenyészőleg csekély részének fejezték ki kívánságát. Különben, ha dynasticus ellenszenv uralkodik, nem magyarázható meg, miért sikerűit II. Leopoldnak oly rövid idő alatt megnyerni az egész nemzet szeretetét. Azt sem lehet számon kívül hagyni, hogy a főuraknak jelentékeny része, és sok előkelő nemes egyetértett II. József reformterveivel és mindig híve maradt3 ). Ezért ezen egész királykérő vállalatot csak mint néhány főúr és nemes privát érdekeiből folyó mulatságot tekinthetjük. Nem a dynastiától idegenkedett a nemzet, csak II. József alkotmányt felforgató elveitől, a »kalapos királytól« mint őt Ányos Pál költőnk nevezte. A törvényesség terén belől azonban, mind hatalmasabbá vált a vágy valóban erős biztosítékok által szilárdítani az alkotmányt és a nemzetiséget jövőre hasonló felforgatási kísérletek ellen. n. Ha eltekintünk azon theoriától, mely Istentől, vagy a « szent egyháztól teszi függővé az államok létét és virágzását, minden elmélet szerint minden intézmény alapja végső esetben mégis csak a megvédésére felkelni kész emberi erőből áll. Magyarországban e megvédésre soha sem hiányzott az erő és az áldozatkészség, de annyi felkelés után is mindig kitűnt, hogy a biztosítás csak ideiglenes, hogy a bécsi kormány, mely kész hadseregre támaszkodhatik, mindig képes lesz legalább rövid időre elfojtani a nemzet akaratát. Ezen meggyőződés ter-1) Követjelentés 1790. febr. 24. chiffr. Il paroil actuellement« que le soulèvement et la révolte dans Hongrie n'auroit jamais pu s, effectuer. — La Hongrie ne peut pas exister seule, elle doit dépendre par sa position des turcs oude la Maison d'Autriche et la dernière domination seroit toujours préférable. 2) Országos levéltár; kanczelláriai titkos acták 1789. 3) L. Fraknói Vilmos: Martinovics összeesküvése. Századok 1878, 1, füz. 10. 1.