Századok – 1878

Dr. MARCZALI HENRIK: Porosz-magyar viszonyok 1789-90-ben 305

POROSZ-MAGYAIi VISZONYOK 1789—90-BEN. KIADATLAN JELENTÉSEKBŐL ÉS LEVELEZÉSEKBŐL. József császár halálának, az oly liosszű szünet után össze­gyűlő , eredmény telj es országgyűlésnek évét, mint nemzetünk fej­lődésének egyik legfontosabb forduló pontját szokták tekinteni. II. József forradalmi kormánya megszakította a nemzeti al­kotmány continuitását ; nehéz rázkódtatások után sikerűi csak a nagyeszű II. Leopoldnak újra kiegyeztetni az elődje ál­tal végveszélylyel fenyegetett nemzet érdekeit az összes mon­archiaéival és végett vetni azon ellenállásnak az osztrák po­litika ellen, melyen hajótörést szenvedtek a hatalmas csá­szár tervei. Kétségtelen : a nemzeti szellem önkéntes, spontán nyilat­kozata volt azon hév, melylyel az ősi törvények visszaállítását és biztosítását követelte. De valamint ezen belföldi mozgalom a császárnak birodalma nagyítására czélzó szándékai kivitele elé roppant akadályt gördített, úgy másrészt az európai politikai vi­szonyok általános constellátiója volt, mi a magyar nemességnek, mint a nemzetnek akkor még egyedüli képviselőjének, lehetővé tette a siker reményével érvényesíthetni lételének jogát a fejede­lem centralizáló tendentiáival szemben, a nélkül hogy szükség lett volna fegyveres ellenállásra. Lehet mondani, hogy 1790-ben a magyarok passiv ellenállása volt azon tényező, mely a Habs­burg ház külellenségeinek lehetővé tette világra szóló terveit meghiúsítani. Másrészt ez ellenállást, csak az európai hatalmak fenyegető magatartása tette oly hatalmassá. Századok. 1878. SÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom