Századok – 1878

GYÁRFÁS ISTVÁN: Szeged város tört. írta Varga Ferencz ismertetés 279

TÖRTÉNETI IRODALOM. 289 a marbatenyésztés, hauem a földmívelés is — mely költözködő életmódot nem tör — nagy mérvben virágzott. Ezekből láthatja a t. szerző, hogy az általa jelölt korszakban a jászkúnok »a régi patriarckalis szervezet bilincseiben máinem nyögtek« s nómád módra sátorban, cserényben, putrikban, kunykókban és szegedi tanyai szállásokban rendes lakhelyül nem tartózkodtak, s így a »kún atyafiak első telepei nyomorúságos voltáról« alkotott fogalom alaptalan, s kogy a IY. Béla által adományozott szállásföldek a kún nemzetségek, ágak és családok között az 1279-iki oklevél világos szavai szerint elosztatván, az osztály természetéből kifolyólag, de a fentebbi adatok szerint is határokkal megjelöltettek s neveket is nyertek. Ezutáu szerző Szeged város népességét alapos hozzávetéssel I. Lajos korában 45—50 ezerre határozza, mely a jövevények kivételével tőzsgyökeres magyar volt, s így e város úgy hajdan mint ma a legnépesebb tiszta magyar város, mely magyar alapításnak köszöni létét. A foglalkozásról szóló részben kiemeli szerző a kalászat nagy mérvben űzését, mit igazol az is, hogy II. Ulászsó idejében Szegeden mintegy 3 ezer halász lakott, s a fogott lialak egy részét 1397-től kezdve a királyi kamara részére tartozott a város adóul beszolgáltatni, a földmívelés és marhatenyésztés határának terjedése és a kun puszták legeltetésével mindinkább virágzásnak indult. Szeged emelkedésének egyik főtényezője a szőlőmívelés is volt, melyre nézve érdekesek a szerző által összeállított adatok. A szegediek nemcsak saját homokos határterületükön míveltek szőlőt, hanem a Szerémségben Kameniczen és Péterváradon is IY. Béla korától kezdve terjedelmes szőlőbirtokokat vettek, honnét boraikat a Tiszán szállították el Szegedig nagy részint rév- és vámmentesen. Azonban ezen előjoguk többek által megsértetett. így Marótlii János machóibán, a titeli káptalan, a péterváradi apát, a szerb despota és a zentai réver, a budai káptalan, miért gyakran valának kéntelenek a királynál keresni orvoslást, A szegediek pesti kereskedők társaságában az igen jó hirben álló szerémi, batonyai és somogyi borokkal Pest, Kassa és Bártfán át Lengyelországba egész az 1552-i szegedi pusztúlásig virágzó nagy kereskedést űztek. Hogy mely iparágak virágoztak e korban Szegeden, szerző