Századok – 1878
KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - III. 267
KÁROLYI ÁRPÁDTÓL. 271 meg is történt. De míg a nép gyülekezik, Lasky uram egész váratlanúl kiront titkárával, 10 fegyveressel s több összeesküdt polgárral s a néptömegnek tart. A közönség nagy része megfeledvén fölséged és én irántam való kötelezettségről, átallott Lasky uram pártjára, neki esküdött s az ő biztatásai által buzdítva, ellenem fegyvert fogott. Néhányszor jelt adtak a támadásra Lasky uram az egész nép előtt engem a legiszonyúbb szidalmakkal s a legsértőbb kifejezésekkel illetett, aztán nyiltan főlhívá a polgárságot a vár elfoglalására, a mint ezt csakugyan meg is kisérték, ostrommal bekerítének, a vár ablakaiba bombákat vetettek, s kevésbe múlt, hogy a puskagolyók halálomat nem okozták. Bizva azonban isten s fölséged segedelmébe, nem rettenék meg. Egy szolgámat Kassára küldöttem a generális-kapitány viczéjéliez nagyságos Golnicz uramhozjelezvén neki fölséged helyett a hirtelen támadt mozgalmakat s kérvén őt, hogy a hely megvédése czéljából fölséged katonáit segítségemre küldje. Útnak is indított Golnicz uram vasasokat s száz puskást — a kiket, midőn Lasky uram megpillanta, megijedt s gonosz szándékával fölhagyott. — Lasky uram különben, mivel sem pénze, sem a polgárokon kívül egyéb katonasága nem volt, már fölséged csapatainak megjötte előtt gyakrabban küldött hozzám nemes embereket és szolgáit, fenyegetéssel és szép szóval kivánván tőlem a vár átadását ; igérte, hogy ha ezt megcselekszem, mindenemmel, a mi az enyém, szabadon kivonulhatok. Én azonban, a mennyiben rajtam állott, mint fölséged mindenkor hű szolgája, ezt a várat, mely Lengyelországgal szomszédos, soha nem adtam volna át neki, ha még halálommal kell is vala megváltanom.« »Fölséged új generalis - kapitánya Nogarolli Ferdinánd uram, mihelyst a zavarok hírét vette, épen útban levén, a mozgalmat egészen lecsendesítendő, betért ide ; a miként fölséged az egész ügyet az ő informatiójából bővebben megértendi. Egyet azonban nem hallgathatok el, hogy t. i. Lasky még távozásakor is (kit Nogarolli különben az én akaratom ellenére engedett elvonúlni, nem várván be felséged utasítását) szigorúan megtiltá a polgároknak, hogy magokat bárki más iránt hűségre kötelezzék.