Századok – 1878

BOTKA TIVADAR: Millenarium a magyar nemzet államiságának ezer éves fordúlójára - III. 245

254 MILLEN ARI DM. pén folyamatban volt s azon irányban a teljes szétmálás végződött. Minél fogva nagy nehézségbe ütközik annak feltevése, mit történetíróink Aeneas Sylvius, Mátyás király és Herberstein korbeli adatok szerint emlegetnek, hogy még a XV. és XVI. században is magyar nyelvű lakosok találtattak az egykori Nagy-Magyarországban. De most még felelni kell azon kérdésre : milyen nép volt azon saracenok, kikbe már a XIII. században beolvadni kezdettek szegény ázsiai testvéreink, a baskiri magyarok ? ltubruquis azon saracenek alatt másokat nem érthetett, mint azon nemzetet, a melybe a baskírokat most beolvadva találjuk, tudnillik török-tatárokat, török-tatár nyelvű keverék népet. Ezen beolvadás emlékezete fennmaradt a szomszéd népek hagyományaiban és az irodalomban is, de ez nem az ős magyar nyelvre, hanem inkább csak a nemzet régi nevére vonatkozott. Például még 1329-ben XXII. János pápa több keleti népekhez intézvén bulláját, azok közt az ázsiai ungarokat is, — még pedig a keresztényeket, — említi, sőt akkori fejedelmükre, Jeretannyra ráfogja, hogy a katholicus magyar királyok véréből származik és a keresztény vallásra térni óhajt, minél fogva tudatja vele a pápa, hogy a keletre és hozzá Jeretannyhoz egy püspököt és prédikátori, meg minorita rendűeket küldött s azokat megbízá a keresztény hit tanításával és térítéssel.1) De ezen egy eseten kívül a keleti missiók pápai okmányai közt, valamint a magyar dominicanusok és minoriták kfttforrásaiban nincs többé nyoma az ázsiai magyarok maradványainak. Az eddigiek szerint tehát Nagy-Magyarország vagyis Baskiria volt a magyar fajnak első történelmileg biztosan ismert hazája. Ebből rajozott a második. Ezen rajzás módját és idejét kell itt vizsgálat alá vennünk. De előbb számot kell adnom azon hézagról, mely ama kérdés tüzetes tárgyalásának mellőzése miatt jelen értekezésemben támad : tudniillik volt-e a magyar nemzetnek, mielőtt Nagy-Magyarországot lakta, még egy régibb hazája? Történeti adatok hiányában ezen kérdés inkább praehistoricus mint historicus ter-1) Kaynald XV. T. 397. No. 96. után Horvát Istv. Tud. Gyűjt. 1833. 9. fűz.