Századok – 1878

Állandó rovatok - Irodalmi szemle - II.

206 TÁRCZA. 71 költői müvet foglal magában, köztük Alexandriai sz. Katalint is, mely egymaga 120 lapot foglal el. Köztük van Szabács viadala, Apáti feddő éneke Beriszló és Geszty töredékei stb. A szöveg 14 ívet, a jegyzetek 11 ívet töltenek be, s ez utóbbiak a többi közt az egyes énekek monograpliiáit is tartalmazzák. E kötetnek épen oly nagy irodalomtörténeti, mint történeti fontossága van : a szöveget élvezettel, a jegyzeteket tanulsággal fogja mindenki olvashatni. Sok kétes kérdés el van döntve, sok homályos hely felvilágosítva s az utolsó betűig mindent oly kritikával vesz az olvasó, mely semmi kérdésben sem hagyja tájékozatlanul. Nyelvészeti becsét döntsék el a nyelvészek — mi nem habozunk kimondani, hogy e munkának történeti becse is felér a nyelvészetivel. Az eredmény igazolta, hogy ilyen Tárt csak oly ember szerkeszthet, ki egyszerre nyelvész és történetíró is. — Szent Erzsébetnek Jacobus Montanus által írt életét, mely először 1 51 l-ben Kölnben, másodszor 1 52 l-ben ugyancsak Kölnben jelent meg, ujolag kritikailag revideálva közzé tette Millier Hermann Heilbronnban. — Égy pár Magyarországra vonatkozó kisebb monograpliiáraliívjuk fel a történetkedvelők figyelmét. Márki Sándor tanár s tagtársunk »Az oroszok hazánk történetében« czímü 94 lapra terjedő munkát adott ki Nagy-Váradon, mely röviden, de lehetőleg eredeti források alapján ügyes tollal vázolja a fölvett kérdést. Csak az utolsó orosz interventióról szól tüzetesebben. Utolsó fejezetében összeállttá azon magyar nyelven megjelent müveket, melyek az orosz történetnek egyes részeivel foglalkoznak. — EdeUpacher Antal, kinek tanulmányait Ibn Dasztáról a múlt év végén közöltük, a »Dentek és Magyarok« sokat vitatott, de még el nem döntött kérdését tette vizsgálata tárgyává s arra az eredményre jut, hogy Anonymus Deutumogerje »dont-magyarral« adandó vissza. — Mikulik József tagtársunk, Dobsináról s a dobsinai jégbarlangról Kassán egy érdekes monographiát tett közzé, mely az ismert forrásokon kívül levéltári adatok alapján összeállítá e nevezetes város monographiáját ; a függelékben 11 okmányt tesz közzé, melyek közül a legrégibb 1330-ból való. Mikulik ur munkája városi monograpliidink sorában nem utolsó helyet foglal el. — Mivelődéstörténetünkhöz érdekes adalékot képez Ródiczky Jenő tanár munkája »Beiträge zur Geschichte der Bienenzucht in Oesterreich-Ungarn«, mely Nördlingenben hagyta el a sajtót s a méhészek XXII-ik vándorgyűlésén olvastatott fel. — A derék eist er ci rend, mely oly sok kitűnő hazafiúi számlál tagjai