Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - II. 183

1.90 TÖRTÉNETI IRODALOM. De ha a rumunok, mint egyenes unokái Traianus császár rómaijainak, a III. századtól fogva központosítva éltek a Hátszegen és az Olt mellékein : hogyan lett mégis, hogy ott a római miveltségnek minden nyoma elenyészett, hogyan lett hát, hogy egyetlen egy római városnak a neve nem maradt meg ? A Hátszegen, a Rettyezát alján, ott volt a híres dák Sarmizegetusa, mellyen aztán a még híresebb Ulpia Traiana, Dákiának új fővárosa épült ; ebben hát, Hasdeu tudós előadása szerint, a régi rómaiak életét az új románok vagy rumunok folytatták volna, s lia idő jártával el is változott a régi latin nyelv és oláhhá lett : az oláhul beszéllők mégis megtartották volna a városnak nevét, mint az olaszúl beszéllők megtartják máig a régi neveket ? Hogyan lett végre, hogy ezen összpontosított új románok még a latin írást is elfeledték : pedig ők közvetetlen utódjai az írást gyakorló dák rómaiaknak, s mi több, okvetetlenül a városok lakói lettek volna. De a helyett, hogy rómaiságról beszéllene nekünk hegyvölgy, patak-folyó, falu-város mind a Hátszegen, mind az Olt mellékein szláv nevek zengenek elénk mindenütt. A híres Sarmizegetusa és Ulpia Traiana helyett most Gredistyét hallunk az oláhok szájában, hogy csak ezt az egyet említsem; holott még Britaniában is, a hol szó sem lehet a rómaiság szakadatlan fenmaradásáról, a római város nevek fenmaradtak. A folyónevek általában maradandók ; az Alutus=Olt, a 7k'enia=Cserna, a Musaeus—Buzeo, Boza ma is megvannak, mint a Danubius—Duna stb. de Aquincum, de Ulpia Traiana stb. stb. a római vagy elrómaisodott lakosokkal együtt enyésztek el. Hasdeu megmutatja, szerintem is helyesen, hogy a Tsierna folyó-név a régi dákoknál is megvolt, mert a régi dák nyelv maradványok közt megvan diorna, mi feketét teszen. A rumun nyelvben is zirna ebszőllő, németül Nachschatten, a mely minden nyelvben fekete jelzővel van megnevezve. Általában a nagyobb és híresebb folyók nevei megmaradnak s népről népre mennek által. De Oltenitza, Dombovitza vagy Dimbovitza, Jalomitza, Prahova, Cricov, Ufov stb. mind szláv folyó nevek, Hasdeu szerint is. Hanem neki a szlávság hol létéről is csudálatos nézete van. »Mióta Dákország létezik, a szlávok tömegesen, úgymond, csak a Dombovitza és .Talomitza közt laktak, nyugat-felé Alsó-Arge-