Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - II. 183

1.90 TÖRTÉNETI IRODALOM. ségben uralkodtak, miután ideiglen a Temes mellékein tanyáz­tak s legfeljebb Tordáig értek volt. E módon a mí nyelvünk, úgymond Hasdeu, a gótság teljes híjával s viszontag az orbonás­sá;/ bőségével maga vázolja a rumunságnak ethnographiai képét a III. IV. V. és VI századokban, t. i- a Szörénységtől a Hát­szegig s ci Temesiana hegyektől az öltig, távol a gótoktól és tácol a gepidektöl. A rumun nemzetiség Kr. u. 500-ig Olteniában és a Hátszegen volt központosítva, épen ott, a kol a dákság legin­kább meg vala fészkelve, és a ková semmi germán ág nem ka­tott be. Azért nem is csuda, kogy ezen a szűk téren nyelvjárások nem fejlődtek Iii a rumun nyelvben.1) Az így megalakúlt új dák-latin nemzet a VI. században kezd terjeszkedni. Olteniából és Hátszegről Erdélyen, Temesianán és az oláh földön, mely terjeszkedés csak a XIV. században akadt meg. Az utolsó isme­retes olteniai kiköltözés 1370. tájon esett meg, midőn Omlás elszakíttaték Erdélytől s Bassarab Ulászló betelepítteté, azaz nova plantatió-1 csinált.« De hát mind ezt hogyan bizonyítja Hasdeu ? Ez idén (1877. elején) egy 32 lapnyi füzetet bocsáta ki e czím alatt: Dina Filma, azaz : a Filma tündér.2) Abban is a gótok és gepidek szállásait leírván, némely újakat lioz elő. Azt, kogy a gótok nyugat felé csak a Boza folyóig terjeszkedtek, avval is bizonyítja, mert Athanarik, gót fejedelem, 372-ben Sz. Saba-t a Boza folyóba fulasztá »tr axer unt Sabam ad fluviura, qui 1) Hasdeu azt mint különös sajátságát emlegeti az oláh nyelv­nek ; Picot is »Documents pour servir à l'e'tude des dialectes Roumains, Paris« (év nélkül) azt mondja : Los Roumains forment, à ce point de vue, une curieuse exception parmi les peuples qui se servent! d'un idiome issu du latin ; leur langue ne pérsente dans les diverses provinces qu'ils habitent que de légères différences.« — Ellenben Major Péter, az 1825-ben kijött budai oláh szótárban azt írja : Valachi linyuam liaient in in­numeras dialectos ac deinde ingenli discrimine partitam. (Lásd Ortho­graphia Romana sive Latino-Valachica. §. 10. pag. G.) Az oláh nyelv különbségei olyan természetűek, mint a magyar nyelvéi, hogy alig is lehet dialectusoknak nevezni, ámbár fel lehet azokat számlálni. 2) Dina Filuia. Gotii si Gepidii in Dacia. Studiu istorico-lin­guistie de ÍJ. Petriceicu Hasdeu. Bueuresei 187 7. (Filma tündér. Gótok és Gepidek Daciában. Történelem-nyelvészeti tanulmány.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom