Századok – 1878

HUNFALVY PÁL: Rumun történetírás - II. 183

1.90 TÖRTÉNETI IRODALOM. Mi látván, hogy se az 1231-Li oklevélből, melyet Hasdeu a Leo Gramaticus tanúságával szeretne felvilágosítani és megtámasztani, se Kinnamosból nem hozható ki, a mit ő kihoz, a geneologiai birzonyításokat pedig abból a korból épen számba sem vehetvén, azt vagyunk kénytelenek mondani, hogy Hasdeunak ezen felfogása annyira történelmi alap nélkül szűkölködik, mint a fogarasi leszállás meséje. Egyébiránt a bassaraboknak, kiktől származott volna a mesés Nigru, sokat tulajdonít az író» jelesen a fekete jelzőt is, mely mintegy fekete öv foly el a Dunán és Kárpátokon. Mert volt Fekete-Magyarország, t. i. Erdély, volt Fekete-Bulgária t. i. a Dunántúli Bolgárország, végre a Fekete-tenger, mai napig ott van, mind csak azért fekete, mert vagy közelebbről vagy távolabbról Fekete-Romániához vonatkozik (nu era negru decatu ceia-ce se apropia mai multu seu mai putinu de Negra-Romania. (Mese, nem egyéb, az is. A fekete jelszónak a tartományok és városok neveiben más ethnographiai eredete van, Nem a régi rómaiaknál, nem is az új románoknál, a rumunokat is hozzájuk tudva, divatozott az, kanem inkább a török népeknél, a melyektől az ugor és szláv népekkez is eljutott. Ezeknél a fekete alárendelt állapotot, a fehér meg uralkodót, legalább felsőbbet, azután amaz kisebbet ez nagyobbat is jelent vala. Ungria Nigra tehát azon felfogás szerint Erdély volt Magyarországra nézve, mint ettől függő, ennél kisebb ; nem pedig azért, mert közelében valahol valami Negru vajdáskodott. Moldovaország is azért volt hol Fekete Bogdania, kol Maurovlachia, mert kisebb Olákországnál. Ebből a felfogásból a szék- vagy fővárosok is fejér nevűek a kozaroknál, besenyőknél , bolgároknál, magyaroknál ; megemlítem csak a Bolgárfejér-várt vagy Nándor-fej ér várt (Belgrád), a magyar Fejérvárt, az erdélyi Gyula-Fejér várt, a Neszt er-Fejér várt (Akjerman) ; a fejér nép szó vagy kifejezés is abból a felfogásból származik. Ezekre szorítkozom a második tanulmányból, melyben azonkívül még igen sokféle van, s bizony olyan is, mi az illető országok középkori geographiáját és etknographiáját nagyon felvilágosítja. Mert Hasdeu tudós ember, s nem fösvénykedik tudományával.