Századok – 1878

KÁROLYI ÁRPÁD: Tököly Sebestyén megszerzi Késmárkot - II. 169

180 TÖKÖI/YI SEBESTYÉN MEGSZERZI KÉSMÁRKOT. hasonló s bár azt maga Tököly személyesen mutatta elő, megtagadá az engedelmességet, a minek folytán Tököly újabban folyamodni volt kénytelen. E másik folyamodás azonban nem az lőn a mit Sebestyén úr várt, t. i. újabb szigorú parancs ; korántsem. A dolgot ott főim, Prágában újra meggondolták s jobbnak látták Hubert cserben nem hagyni ; így jött az egri s pécsi püspökhöz továbbá Révay Mihályhoz s Istvánffyhoz Rudolf fölszólítása, mely szerint azok egyenes királyi parancsra egyeztessék ki a viszálkodó feleket. Ezek a békéltetést meg is kísértették, de mint gondolni való, eredményre nem jutottak. Ruber 8 ezer forint helyett most 14 ezret ígért a Laskytól kikötött jog fejében, s ezen fölül kárpótlást a kétévi haszonélvezetért s a Tököly által tett melioratiókért — a mi a biztosok jelentése szerint elég méltányos ígéret is volt*) ; — miután azonban Sebestyén úr teljes kárpótlást követelt; Ruber haragosan ott hagyta a biztosokat, kijelentvén, hogy menjen az egész ügy a törvény útjára, ő Tökölyvei nem tractál többet. Ruber e lépését a hozzá hajló egri püspök helyeselte s nem habozott a császár előtt Ruber hatalmaskodását igazolni, azt írván Prágába, hogyha Tököly nem átallá Ruber praejudiciumára Laskyval egyezkedni, tűrje békével Ruber lépését is, a ki csak a csel ellenében élt csellel. Ugyancsak Ruber mellett hozza föl a helytartó azt is, hogy magok a késmárkiak nem szenvedhetik Tököly t; a mint folyamodtak is Rudolfhoz e tárgyban.2) Sebestyén úr már azt hitte, hogy Ruberrel többé nem beszélhet — sa biztosoknak mégis sikerűit az egyességet létrehozni. Ez egyességlevelet 1582. márcz. 10-kén3) Joó János adta ki a cancellár, a pécsi püspök s Istvánffy meghagyására, melynek értelmében Ruber lemondott Késmárkról, hogy Tökölynek »nejével s gyermekével ne kelljen mintegy száműzetésben tengődni,« csak azt kötvén ki, hogy e lemondásba ő fölsége is beleegyezzék, s hogy Tököly kötelezze magát sógorsága s rokonságával együtt, valahányszor a szükség kívánja vagy ő fölségének s a generalis kapitánynak tanácsosnak látszik, ő fölsége katonái előtt, bármily nagy legyen azok száma, Késmárk kapuit megnyitni. !) Pozsony 1582. febr. 23. bécsi áll. levéltár. 2) 1582. febr. 25. és márcz. 8. a bécsi levéltárban. 3) Ered. a bécsi ltárban.